Irodalmi Szemle, 1983

1983/7 - Fónod Zoltán: Magyar könyvkiadás Csehszlovákiában

közvetlenül a Kiadói Főigazgatóság hagyta jóvá. Ez a külkapcsolatokra, így a csehszlovák—magyar közös könyvkiadásra is vonatkozott. A Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének határozata alapján aztán 1969-ben ismét önállósult a magyar könyvkiadás. A Tatran korábbi magyar szerkesztősége kiegészült gazdasági és műszaki szakemberekkel. A Tatran Magyar Üzemét Dobos László vezette, néhány hónapig ő volt az önállósított kiadó első igazgatója is. Ezt a tisztséget később Dr. Fonod Zoltán (1969— 1970, 1972—1978) és Sárkány Árpád töltötte be (1979-től). Irodalmi vezető dr. Hubik István (1969—1974), majd (1974-től 1978-ig az igazgató tisztséggel együtt, 1979-től pedig a két tisztséget külön választva) dr. Főnöd Zoltán látta el. A kiadónak indulása első éveiben két szerkesztősége volt: az eredeti magyar irodalom (vezetője: dr. Hubik István) és a íordításirodalom szerkesztősége (vezetője: Mayer Judit). 1975-től a magyar irodalom szerkesztőségének vezetését Zalabai Zsigmond vette át, 1981-től pedig Mayer Judit látja el. A fordításirodalom munkaköre 1976-tól megoszlott, létrejött a cseh irodalom és a szlovák irodalom szerkesztősége. A cseh irodalom vezető szerkesztője Mayer Judit, majd 1981-től Földes Piroska lett, a szlovák irodalom szerkesztőségét

1976-tól dr. Tőzsér Árpád vezeti.

Az önálló kiadó 1978 nyaráig, a kiadó elhelyezéséig meglehetősen mostoha körülmények között dolgozott. Tevékenységét kezdetben műszaki és személyi gondok egyaránt hátráltatták, ennek megfelelően alakult a műszám is. 1969-ben 28 mű jelent meg (223 643 példányban), 1977-ben 52 mű (427 065 példányban), 1981-ben pedig 55 kiadvány {483 ezer példányban). 1969-től a kiadói munka gyakorlatává vált, hogy a jelentős számú szépirodalmi alkotás mellett (a csehszlovákiai magyar irodalmat 1969-ben 11,

1977-ben 23, 1981-ben 29 mű képviselte) teret biztosított az irodalomtudomány, a nyelv- tudomány, a történelem, a néprajz, a képzőművészet, valamint a gyermek- és ifjúsági irodalom alkotásainak. A kiadói program bővítése módot adott olyan művek megjelenésére, mint Sas Andor A koronázó város (1973), Deme László Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról (1970), Rákos Péter Tények és kérdőjelek (1971), Lőrincz Gyula Dózsa katonái (1973), Szabó Gyula Ecce homo (1975), Ág Tibor Vétessék ki szóló szívem (1980), Kósa László Rozmaringkoszorú. (1979), Gágyor József Megy a gyűrű vándorútra (1982), Kováts Miklós A magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918—1938 (1974), Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (1981) stb. Tervszerűbbé, arányosabbá vált a csehszlovákiai magyar művek kiadása is, ugyanakkor átgondoltabbá, irodalompolitikai szempontból is igényesebbé vált a fordításirodalom kiadása. E téren különösen a szlovák irodalom népszerűsítése terén ért el a kiadó jelentős eredményt. Míg 1969-ben mindössze 2 mű képviselte a szlovák irodalmat, 1977-ben és 1981-ben évente 12 mű jelent meg. A cseh irodalom népszerűségére jellemző, hogy 1969-ben 13 mű, 1977-ben 16, 1981-ben pedig 14 mű jelent meg. Az átlagos példányszám is a cseh irodalomnál a legkedvezőbb, 1973-ban 14 494, 1979-ben 21045 volt. A szlovák irodalom átlagpéldányszáma 1976-ban 5110, 1979-ben 3269 volt. A csehszlovákiai magyar irodalom legjobb átlagai így alakultak: 1973-ban 4702, 1977-ben 4991, 1979-ben pedig 4912 példány.

Korszakos adósságot törlesztett a kiadó azzal, hogy 1977-ben megindította a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatát. A húsz kötetre tervezett prózairodalmi sorozat és a mintegy 15 kötetnyi költészeti sorozat felöleli hatvan év legjobb alkotásait. A sorozat megjelent köteteiből kiemelhetjük Rácz Olivér Megtudtam, hogy élsz (1978), Duba Gyula Szabadesés — Vajúdó parasztvilág (1978), Egri Viktor Agnus Dei — Égő föld (1979), Dobos László Földönfutók — Egyszál ingben (1982), Szenes Piroska Csillag a homlokán (1982), Csanda Sándor Első nemzedék (1982), Turczel Lajos Két kor mezsgyéjén (1983), Bábi Tibor Keresek valakit (1982), Gál Sándor Űj Atlantisz (1983) című kötetét. 1983-ban indította meg a kiadó a Szlovák Irodalom Könyvtára és a Cseh Irodalom Könyvtára sorozatot, mely a két nemzeti irodalom legjobb alkotásait (beleértve költői és drámairodalmi antológiák szerkesztését is) jelenteti meg. A fordításirodalom népszerűsítésére Indult Madách-Európa Kiskönyvtár sorozat (melybe a cseh és szlovák irodalom kisebb terjedelmű alkotásait sorolta a kiadó) felkeltette az olvasók érdeklődését. Ebben a sorozatban jelent meg többek között J. A. Comenius A világ útvesztője és a szív paradicsoma (1977), Miloslav Fábera Hét mongol paripa (1977), a Pannónial legendák (1978), Margita Figuli A három gesztenyepej (1980), Ivan