Irodalmi Szemle, 1983

1983/10 - Csáky Károly: Ipolyi Arnold nyomában

mentális művei történetében — a műemlékekről értekezett szakszerűen. Az előadás után Toldy Ferenc a következőket mondta neki: .. erős meggyőződésem, hogy Magyarország műtörténészete munkád által alapvonásaiban örökre és változatlanul meg van alapítva.”24 Toldy nem tévedett. Hiszen Ipolyi ezután is szívügyének tekintette a műemlékek restaurálását; a szakszerű magyar műemlékvédelem egyik úttörője lett. „A műemlékek fenntartása és helyreállítása, azok ismerete és méltánylása az emelke- (dettebb nemzeti öntudatnak, a műveltségnek és nemesebb műízlésnek igénye. Mert a műemlékek mindenkor a népek szellemi fönségének és anyagi tehetségének mérvei”25

— írta 1878-ban egyik dolgozatában.

Ipolyi közéleti tevékenységét mindenképp megéri alaposabban szemügyre vennünk. A fiatal tudós 1867-ben ott volt a Magyar Történelmi Társulat megalapításánál. Csaknem húsz évig a társulat alelnöki tisztségét töltötte be. Feladatköre itt sem merült ki a formalitásokban. Az elnök irányított, szervezett, írt, értekezett, előadott. A társulat évenkénti vidéki nagygyűlésein mindig új és gondolatébresztő ötletekkel, Javaslatokkal lépett fel. Sürgette az ipar történetének alaposabb feltárását, mert „Az iparélet történelme egyike amaz új találmányoknak, melyekkel korunk csak most kezd foglalkozni”.26 A szociális problémák megoldását ugyancsak szorgalmazta: „A közérzet és szükség, a közvélemény valamint a történet fennhangon hirdeti és követeli a szociális kérdések felismerését, melyeket az iparnak kell megoldani.”27 Az iparélet kérdéseivel foglalkozva fontos következtetésekre jutott. Egyebek közt ezt mondta: „Ki kell mutatnunk, hogy mint agricol állam, ipar nélkül tovább nem létezhetünk.”28

Kisebb-nagyobb előadásai 1887-ben önálló kötetben is megjelentek.29 Legújabban Rottler Ferenc tette közzé néhány előadását az Egyház, műveltség, történetírás című válogatásban.30 Az Ipolyi-előadásokhoz írt előszóban Rottler megállapítja, hogy „egy művelődéstörténeti szintézis körvonalai bontakoznak ki” belőlük.31

1880-tól 1885-ig Ipolyi a Képzőművészeti Társulatnak is elnöke volt. A tudós kutató e téren is felbecsülhetetlen érdemeket szerzett. Tevékenységéről Trefort Ágoston, az akkori közoktatásügyi miniszter is elismerően nyilatkozott. Az Ipolyihoz írt egyik ■leveléből idézzük az alábbiakat: „A képzőművészeti társulat kiváló szolgálatot tett a művészetnek, midőn nagyságodat elnökének megválasztotta, mert eltekintve minden egyéb érdemeitől a képzőművészetek körül, Excellentiádnak a társulat közgyűlésén tartott megnyitó beszédei valódi tanfolyamot adnak a képzőművészet jelentőségéről és azon módokról és eszközökről, melyek által azt hazánk és népe érdekében értékesíteni kell.”52 Művészetpolitikai szervezőmunkájáról Munkácsy Mihály is nagy elismeréssel nyilatkozott. Ipolyihoz írt párizsi leveléből idézünk: „Nem mulaszthatom el először is kifejezni, miképp örömmel és érdekkel olvastam e napokban Excellentiád utolsó elnöki megnyitó beszédét, melyben oly behatóan, oly igazi értelemmel és annyi igazsággal ecseteli művészeti állapotainkat.”33 Ipolyi egyébként elsőként fedezte fel Munkácsy művészetének értékeit. És felismerte a művészetek egyetemes értékei mellett a nemzeti művészet lényegét, karakterét is. Egyik beszédéből idézi Pór Antal a következőket: „Nekünk nemcsak művészet, de nemzeti és magyar művészet kell. Nemcsak át kell vennünk más nemzetek művészetét, de kifejezni, úgyszólván megteremteni kell a mienket. Az első is szép, de az utóbbi dicső. Amaz érdem, ez kötelesség. Csak kis nép utánoz és vesz át mindig. Aki erős, szelleme van és nemes lambitiói, |az maga alkot saját színeiből, társadalmából és története munkájából.”34

Ipolyi műgyűjtőként is példát mutatott. Gyűjteményének legértékesebb darabjaival tulajdonképpen az esztergomi Keresztény Múzeum alapjait teremtette meg.

S ki hinné, hogy mindezek mellett még arra is futotta idejéből, hogy Konstantiná- polyba utazzék, s felkutassa a török uralom alatt oda hurcolt Corvinákat! Az első törökországi út során hat, a második alkalommal kilenc kódexet fedezett fel a szultán városában.

A MAGYAR MYTHOLÓGIA ÉS ANNAK IPOLY MENTI VONATKOZÁSAI

Pogány őseink hitvilágát nem ismerjük — nem ismerhetjük — eléggé, mivel a néprajz- tudomány még ma is adós egy modern mitológiai munkával. Az,igényesebb mű megjelenését, a hitvilág tökéletes rekonstruállását talán az a tény is késlelteti, hogy a múlt