Irodalmi Szemle, 1983
1983/9 - Turczel Lajos: Babits Mihály szlovákiai kapcsolatai
BABITS MIHÁLY SZLOVÁKIAI KAPCSOLATAI i. Ebben az írásban a címe szerint csak Babits-kapcsolatainkról kellene szólni, de azért hogy ezeknek a kapcsolatoknak a súlyát, jelentőségét is felmérhessük, szükség van a költő rövid jellemzésére. Az ilyenkor szokásos bevezető életrajzi és életművi vázlat helyett szabálytalan eljárást alkalmazva csak két lényeges kérdést érintek: Babitsnak a magyar költészetben elfoglalt helyét és a költészetről vallott felfogásának és költői gyakorlatának egy olyan ellentmondását, amely pályájának eddigi értékelésében sokszor zavarokat okozott. Babits Mihály (1883—1941) nemcsak saját korának: a 20. század első felének magyar költészetében foglalja el az egyik vezető helyet, hanem az egész magyar költészet fejlődésében is különleges pozíciója van: a poeta doc.tus fogalmat — Csokonai és Arany értékes kezdeményezései után — magyarul először Babits teljesítette ki. A ma élő Weöres Sándoron kívül nincsen olyan költőnk, aki a világköltészet művészi értékeit, eszközkincseit olyan behatóan ismerte meg és hasznosította a saját életműve és a nemzeti költészet javára, mint ő. A formának, a nyelvnek bűvöltjeként (és bűvölő- jekéntj anyanyelvűnk költői adottságait, a magyar szó hajlíthatóságát bámulatos mértékben aknázta ki. Ebben is Arany volt az elődje és József Attila és Weöres Sándor a folytatói. A forma iránti roppant vonzalom és érzékenység a l’art pour ľart hívévé és a társadalmilag aktív költészet sokszor hangos tagadójává tette Babitsot, de ha az emberiségre és a nemzetre nehéz idők jöttek, akkor erős és mély erkölcsi érzékétől sarkallva szenvedélyes elkötelezettséggel állt ki a humánum mellett. Ritkán emlegetett tény, hogy az első világháború idején nemcsak a tanári egzisztenciáját kockáztató, majd feláldozó nagy antimilitarista verseket írt (Húsvét előtt, Fortissimo stb.j, hanem olyan arspoeti- kus költeményeket is, amelyekben a formai öncélúságot elvetve hitet tett a társadalmi kötődésű költészet mellett: — — — — — mit érdekel engem a szín? lombok, sugarak, görög romok, mit segít rajtam az idegen szépség? Danaida-lányok — mit érdekel engemet ez már? (Az óriások költögetése) Gyűlöljön, aki rossz! S szeressen a jó! Mert nem nézek én mást ezután, csak testvértüzek lobogását, nem hallok én mást ezután, csak testvéréletek ritmusát tér meg idő fenéktelen mélyeiből. (Csillagokig] A költői pályáján kisebb-nagyobb ingadozásokkal végigvonuló ľart pour ľartiság egyik előzménye — a formakultusz iránti adottsága mellett — az,volt, hogy költői fellépésekor a formákban és stílusokban rendkívül gazdag modern európai költészettől megittasulva élesen és végletesen szembehelyezkedett a kor hivatalosan favorizált, de Turczel Lajos