Irodalmi Szemle, 1983

1983/8 - ÉLŐ MÚLT - Blaskovics József: Rimaszombat a török hódoltság korában

tulajdonosa, a nagyság és fenség birtokosa, akit a legfelső király (Allah) bőkezű kegyeivel megajándékozott, egri beglerbég10 — tartson soká a szerencséje! —, és a kádik és bírák példaképei, az erény és bölcsesség kincsesbányái, az egri és (hatvani)1 kádik — szaporodjanak mindnyájuk erényei!

Mihelyt ez a magas szultáni okirat megérkezik, szolgáljon tudomásul (a következő):

Ezen felséges fermán birtokosai, Rim Szonbat városának lakosai magas portámhoz fordultak, és a következő kérést terjesztették elénk és adták tudomásunkra:

A hitetlenek váraiból (azaz a Habsburg királyi területekről) több hitetlen (azaz keresztény) iparos (kézműves) és más személy jött városukba, akik önként megfizették a dzsizjét, és (ezzel) magukra vállalták a rájaságot. Azonban más helyről (vagyis mind a királyi, mind a hódoltsági területekről) származó személyek nyerészkedési szándékkal annyira zaklatni kezdték őket, hogy ezt már tovább nem bírták elviselni.

Ebben az ügyben felséges parancsomat kérték, hogy tiltsuk meg és szüntessük meg az ilyen zaklatásokat, melyek ellentétben vannak a ser‘-rel, kánúnnal és defterrel.

Ezért megparancsoltam, hogy — amint megérkeznek kegyes parancsommal — az ellenséget is érintő, említett ügynek a jog és igazságosság szerint szenteljetek figyelmet. A tolakodó (személyektől) kérjétek ki a magas portámtól kiadott új szultáni defter pecsétes, hitelesített másolatát, és annak alapján intézkedjetek.

Ha az említett (ráják) nem szerepelnek a defterben feljegyzettek között, mint az említett tolakodók rájái, vagy rájáinak gyermekei, akkor (a tolakodóknak) ne engedjétek meg, hogy a ser‘-rel, a kánúnnal, a defterrel és felséges parancsommal ellentétben és indokolatlanul az említett rájákat zaklassák és nygtalanítsák.

Továbbá senkinek se engedjétek meg, hogy a kegyes ser‘-rel, kánúnnal és szultáni parancsommal ellentétesen cselekedjék. Ne engedjétek meg, hogy betolakodjanak és erőszakoskodjanak azok, akiknek bírósági körzetekben semmi keresnivalójuk nincs, írjátok meg a makacskodók és az ellenszegülők nevét és rangját s a tényállást, és terjesszétek fel magas portámhoz. Ne tegyétek szükségessé ebben az ügyben újabb parancsom kiküldését. így vegyétek tudomásul ezt (a felséges parancsot), és elolvasás után hagyjátok az ő kezűkben (azaz a rimaszombatlakéban). Bízzatok a kegyes felségjelben (tugrában).

íratott az 1079. év dzsemázijelevvel (havának) utolsó dekádjában.

A Jenisehir Fener-i téli szálláson.

Tergum:

Három aláírás: Mehmed (?). A gyarló Ahmed. Uliani.

Egykorú magyar feljegyzés: Anno 1668 Die 5 9bris Az Hatalmas Szultán Memhet Császár Levele mellyet adót Jenucseher Varosban, Hogyha Varasunkban akar Vég- helybül akar masunnat Holdolatlan ember jön az Császár adajat megh adgya senki ne háborgathassa. Mellyet hozott Vasari Marton Aszalay Janossal.

212.

IV. Mehmed szultán fermánja, amelyben megparancsolja az egri kádinak, ne engedje Rimaszombat lakosait megkárosítani azáltal, hogy az egri helytartó a náluk rendelt textilárut féláron veszi át tőlük.

Kamenicsa, 1672. szeptember 4—13. — Kamenicsa, 10—20 dzsemázijelevvel 1083.

Őrig.: RVL TO 11. sz. (58,5 X 22 cm).

Tugra\ Mehmed, Ibráhím kán fia, a mindig győzedelmes.

A kádik és bírák példaképe, az erény és bölcsesség kincsesbányája, mevláná egri kádi — szaporodjanak az erényei!

Mihelyt megérkezik ezen magas szultáni okirat, szolgáljon tudomásul a következő:

Ezen szultáni fermán birtokosai, a mirimírán egyik hássz-falujának, az említett bírósági körzethez tartozó Szonbat nevezetű városnak rájái kéréssel fordultak felséges táboromhoz, és a következő kérést terjesztették elénk:

Ok a ser1, a kánún és a defter (előírásai) szerint fizetik adóikat és illetékeiket hivatalnokaiknak. Azonban a mírimíránok, ha posztót, tafotát vagy egyéb árut vásárolnak tőlük, nem fizetik meg nekik annak teljes ellenértékét. Csak fél árat fizetnek meg nekik, s ezzel sanyargatják őket.

Ebben az ügyben felséges parancsomat kérték, hogy a kegyes ser1 és a kánún