Irodalmi Szemle, 1983
1983/8 - Tóth László: Álom és ébrenlét között (versciklus)
A régi ház lakói Borzas hunyorgó madár gubbaszt az égbolt peremén a Hold Elárvult ajtót lenget a szél a régi lakók ki-bejárnak ki-bejárnak a lelkek ki-bejárnak énekelnek énekelnek táncot járnak Elárvult ajtót lenget süvít süvít a szél Borzasan hunyorog a Hold az égbolt peremén Kis dal Éjjelenként eltűnők, virágszirmok közt rejtezem. Egyik álmom sem titok. S az életem? Rejtelem. Az álmokról 1 Nem vész el egy álom sem megmaradnak örökre Láthatatlan madárként keringnek a kozmoszban 2 Holdfény kúszik éjjel minden ágra álmok árnya vetül a világra Hűség Vonítást hallok éjjelenként, valahonnan mélyen az űrből, mintha Morzsit hallanám újra, harminc éve épp, hogy elföldeltük.
/
