Irodalmi Szemle, 1983

1983/8 - Turczel Lajos: Mit jelentett, mit jelent számomra az Irodalmi Szemle? (A kérdésre Dénes György, Fónod Zoltán, Mács József, Jaroslava Pašiaková, Rácz Olivér, Rákos Péter és Török Elemér válaszol)

hányszor megszólított, s amikor különbözeti vizsgámon, már indexemet lezárva, még egy utolsó kérdést tett fel nekem, torokfojtogató szógörcs fogott el. Rám nézett, megcsóválta a fejét. „Mi van, félsz tőlem?” „Nem professzor úr ..dadogtam megsemmi- sülten. „Akkor szólíts Andor bácsinak, és folytasd... A jegyedet már beírtam. A könyvedről pedig most írok”, mondta gonoszkodva, s én azokban a napokban nem győztem kivárni a Szemlét.

Fábry Zoltán. „Itt küldöm könyvedről írt cikkem kéziratát. Ha nem leszek majd, olykor talán emlékeztetni fog rám ..

Szántó György. „Tegezz vissza. Az apád tanárom volt. Akkoriban még fiatalabb volt, mint te most. Sokat tanultam tőle. Szerettem. Küldj cikket. Ne csak nekünk: a Szemlének is ..

Elnézést. Emlékek rajzanak körül, elkalandoztam. De számomra ezt jelentette a Szemle. S ezt jelenti ma is.

Az író emlékező szeretetét, az együvé tartozás, a közös szándék és cél megőrző, megtartó erejét és konokul vállalt elkötelezettségét.

Bízom benne, hogy ezt jelenti majd a Szemle a ma fiataljai számára is.

Fábry Zoltán (1897—1970) stószi otthonában