Irodalmi Szemle, 1983
1983/7 - Fónod Zoltán: Magyar könyvkiadás Csehszlovákiában
Olbracht Jesenius színész különös barátsága (1980), P. O. Hviezdoslav Az erdöőr felesége (1983) stb. A kiadó legrégibb sorozata az 1950-ben indult Magyar Könyvbarátok Köre (MKBK), mely 1980-ig könyvklubként működött. Az évente négy művet tartalmazó alapsorozatában 1980 végéig 124 kötet jelent meg. A 15 ezres tagsági létszámmal indult sorozatnak 1980-ban hétezres tagsága volt, mely mintegy 20—25 ezres olvasótábort jelzett. Elsősorban gazdasági okok miatt az MKBK-sorozat terjesztésében 1981-től változás történt. Megszűnt addigi könyvklub jellege és azóta sorozatkötetként, a könyvterjesztő közvetítésével jut el az olvasókhoz, sajnos lényegesen kisebb példányszámban, mint korábban. Az MKBK-sorozatban egyébként olyan művek jelentek meg, mint Ivan Olbracht Anna (1950), Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig (1951), Tolsztoj Anna Karenina (1955), Jókai Mór Az arany ember (1958), Peter Jilemnický Garammenti krónika (1959), Solo- hov A hazáért harcoltak (1960), Szabó Magda Freskó (1964), Faulkner A szentély (1968) című műve. A csehszlovákiai magyar Írók művei közül: Dobos László: Messze voltak a csillagok, Földönfutók (1966, 1970), Duba Gyula: Szabadesés, ívnak a csukák (1969, 1977), Mács József: Adósságtörlesztés (1983), Egri Viktor: Bgő föld (1972), Rácz Olivér: Alom Tivadar hadparancsa (1975) stb. A Versbarátok Köre (VBK) is könyvklubként alakult 1965-ben; kötetei 1980-ig 1000—1200 példányban jelentek meg, s főleg verskedvelő fiatalokhoz jutottak el. 1981-tól az évi négy kötet ugyancsak sorozatként jelenik meg, terjesztésével (kedvezményes áron) a könyvesboltok foglalkoznak. A VBK- sorozatban — többek között — a kortárs és klasszikus költők olyan alkotásai jelentek meg, mint Illyés Gyula Dőlt vitorla (1966), Villon összes versei (1969), Ladislav Novo- meský Válogatott versei (1969), Juhász Ferenc Anyám (1970), Miroslav Válek Válogatott versei (1972), Babits Mihály összes versei (1976), Majakovszkij Versei (1976), Paul Éluard Válogatott versei (1977), Jelenlét (költői antológia, 1978), T. S. Eliot Versei (1978), Nagy László Jönnek a harangok értem (1980) stb. A csehszlovákiai magyar költők közül Bábi Tibor, Cselényi László, Tőzsér Árpád, Tóth Elemér, Zs. Nagy Lajos, Gyurcsó István, Ozsvald Árpád, Dénes György, Mikola Anikó, Veres János, Gál Sándor, Batta György, Tóth László, Varga Imre, Kulcsár Ferenc, Rácz Olivér kötetei jelentek meg. A legkisebbek, az iskolába lépő gyermekek könyvszeretetének felkeltésére indult 1978-ban az Első Osztályosok Ajándékkönyve sorozat. Évről évre, a tanévkezdés napján, csehszlovákiai magyar szerzők gyermekeknek szóló alkotásaival lepi meg a kiadó a kis elsősöket. A sorozatban eddig az alábbi kötetek jelentek meg: Szól a rigó kiskorában (antológia, 1978), Labdarózsa, nyári hó (antológia, 1979), Tóth László: Ákom- bákom (1980), Kulcsár Ferenc: Dióhintó (1981), Tóth Elemér: Tegnapelőtt, kiskedden (1982). A fiatal, tehetséges szerzők felkarolására indította a kiadó 1981-ben a Főnix Füzetek sorozatot. Eddig Bettes István, Barak László, Cúth János, Finta László, Vajkai Miklós és Soóky László kötetei jelentek meg. A kiadó megalakulásától kezdve gondozza az Iskolások Könyvtára sorozatot. Kezdetben ebben a sorozatban azok a cseh és szlovák szerzők művei jelentek meg, akik a tantervben szerepeltek. Ezzel is segíteni kívánta a kiadó azt a célt, hogy a magyar anyanyelvű tanulóifjúság kedvezményes áron hozzájusson az ajánlott és kötelező olvasmányokhoz. A sorozatot kiegészítette a magyarországi Diákkönyvtár, melyet a Madách az oktatásügy igényeit figyelembe véve a közös kiadás keretében jelentetett meg. 1981-től az Iskolások Könyvtára sorozatban csak a tantervben szereplő csehszlovákiai magyar szerzők művei jelennek meg, a Diákkönyvtár sorozat pedig kereskedelmi úton kerül a könyvhálózatba. A Madách Könyv- és Lapkiadó tevékenysége ma már felöleli a csehszlovákiai magyar irodalom és szellemiség területét, lehetőséget adva mindazon művek megjelentetésére, melyek a közvélemény érdeklődésére számíthatnak, s amelyek az irodalom és kultúra gyarapodását szolgálják. Három, sőt négy nemzedék van már jelen a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar irodalomban. A megjelenő művek többsége szolid esztétikai szintet képvisel, az értékkiválasztódás kétségtelen fényeire utal. Stílusirányzatok és csoportosulások egyoldalú felkarolása helyett az irodalom és szellemi élet egészének érdekeit vállalta magára a kiadó, helyt adva mind a hagyományos, mind a modern írói törekvéseknek és kísérleteknek.
