Irodalmi Szemle, 1983

1983/7 - Mészáros László: Egy költészet metamorfózisa (tanulmány)

alakzatokban azonban nem érezzük az új tartalmat, az új mondanivalót, az új információt. Ezzel a technikával Cselényi még hosszú évekig montázsolhatná a saját szövegeit, s azok formálisan mindig újak lennének. Ma azonban már a bonyolultabb számítógépek is sokkal értelmesebb szövegeket képesek produkálni.

Itt jegyezhetnénk meg azt is, hogy Cselényinek ez az eljárása — tehát az, hagy a saját korábbi szövegeit veszi alapul — tulajdonképpen ugyancsak Joyce „trükkjéhez* hasonlít, aki az Ulyssesben Odüsszeusz kalandjait vette alapul. A megoldás logikája egyszerű: a teljesen új technikáját, az új nyelvet csak létező szövegen, egy közismert történeten lehet alkalmazni a tartalom teljes hiánya, diffúziója nélkül.

Cselényi másik újítása a montázs. Montázsai még érdekesek is lennének, ha nem versként, bizonytalan műfajú szövegként, hanem tanulmányként, esszéként prezentálná őket a költő. A montázs ugyanis eleve másodlagos dolog, hiszen idegen anyagból építkezik. Eredetiségének, művésziségének a foka ezért sohasem lépheti túl az alapanyag által meghatározott szintet. A töredék halmaza a legjobb esetben is csak torzó lehet, de nem egységes és integráns műalkotás. Cselényi montázsai így eléggé egyértelműen bizonyítják tudományos és művészi érdeklődésének kiszélesedését és elmélyülését, de mivel csak felemás művészi eredményként foghatók fel, így a költői világkép megrendülését is jelzik.

3. EGY VILÁGKÉP MEGRENDÜLÉSE

A Számadás, a Históriás ének és a Nap-ének fiatal Cselényije nagynak, végtelennek látta ugyan a világot, de nem megismerhetetlennek. A fiatal költő bízott abban, hogy a költészettel, a szellem intenzitásával befogható és ábrázolható a világ. Aztán felkerült Pozsonyba, kikerült Párizsba és a világ extenzitásának élményei megingatták a költészet extenzitásába vetett hitét. Az „elszürkült csőrű kismadár” valóban megijedt volna a végtelen ég sólymaitól? Hol maradt az „Indulok újra világot hódítani a rímeimmel” öntudata és bátorsága?

Cselényi László „párizsi kalandja” sokkal több tanulsággal szolgál, mint azt képesek, és hajlandók vagyunk az első pilantásra felfogni. Ezt publicisztikai szinten kellene elemezni és alaposan megvitatni. A világba szakadt fiatal hazánkfiának a problémái nyilvánvalóan nemcsak lelkialkatából, képességeiből és anyagi lehetőségeiből fakadnak, hanem korábbi társadalmi körülményeiből és meghatározottságaiból is (nyelvismeret, kulturális tájékozottság, anyagi fedezet, az utazási tapasztalatok és így tovább). így aztán olyan helyzetben találja magát, melyeket szokatlannak, hihetetlennek, érthetetlennek tart. Pedig teljesen logikusak és természetesek. Például Cselényi is mesevilágnak tartja (tartotta) a Cité Université egyetemi szigetét, ahol a fiatal ember „a valóságban egyebet sem tesz, mint újra meg újra körülutazza a nagyvilágot. S ismerkedik vele. A kollégáival. Japánból, Indiából, Egyiptomból, Martinique szigetéről. Ismerkedik a világgal”. A Gömör—Párizs távolság legyőzése után és a fent jelzett problémák tömkelegével birkózva Cselényi ezt a világintenzitást már mesevilágnak és hihetetlennek tartotta. Tehát nem értette meg és nem élte át igazán. Vagyis képtelen volt szellemileg reprodukálni. Ezért maradt hiányérzete, és a „Gömör nem a világ közepe” tanulsága után nem értette meg, hogy bizony mégis az. Emberileg minden szülőföld a világ közepe, minden ember egy világ középpontja. így aztán csak arra következtethetünk, hogy az extenzitások és intenzitások, illetve a mennyiségek és minőségek közti dialektika meg nem értése gondolati válságról tanúskodik. Mielőtt azonban tovább lépnénk, nézzünk egy szemléltető példát a Cselényi intenzív és extenzív költészete közti különbségre. Húsz sort idézünk a Históriás énekből és húsz sort a Jelen és történelem címűi kompozícióból:

„Pusztító tüzek árvizek földrengés háború Az égen egy veres madár kering a szomorú Füzek alatt dudál a szél bokrok fák nyílanak Zsendül a barka hóvirág köszönti a tavaszt Dudál a szél a háztetőn antenna tántorog Pusztító tüzek árvizek régen volt táborok