Irodalmi Szemle, 1983

1983/7 - Mészáros László: Egy költészet metamorfózisa (tanulmány)

Mészáros László

EGY KÖLTÉSZET METAMORFÓZISA

1. EGY KÖLTŐ KÖLCSÖNHATÁSAI

Arra keressük a választ, hogy mi változott meg Cselényi László költészetében, milyen a változás iránya és jelentősége, mi a változás oka és célja.

A változás összetevőinek számbavétele érdekében vázoljunk fel egy modellt, mely a költő alapvető kölcsönhatásait tükrözi.

Induljunk ki a megismerés filozófiai modelljéből, mely megkülönbözteti az objektum, a szubjektum és az információ szféráját. Praxiológiailag a megismerés tárgyáról, végrehajtójáról és az ismeretekről beszélhetünk. Az ismereteket tovább oszthatjuk alapismeretekre és újonnan szerzett (megalkotott) ismeretekre. A végrehajtó (megfigyelő) továbbá mindig bizonyos, önmaga által kialakított aspektusokból (szempontokból) szemléli a világot és szűri meg a befogadott alapismereteket (információkat). A megismerés alapfolyamatai ezek alapján a következők:

1. az alapismeretek megszerzése;

2. a befogadó és megfigyelő aspektusok kialakítása (a módszertani apparátus ill. az úgynevezett szakmai szemüveg kialakítása);

3. a megismerés tárgyainak megfigyelése (elemzése, leírása stb. tehát a szűkebb értelemben vett megismerés);

4. a szerzett ismeretek rendszerezése és prezetálása;

5. az újonnan szerzett (produkált) ismeretek alapismeretekké való minősítése a megismerés újabb szakaszai és folyamatai számára.

A vázolt modellt egy költőre alkalmazva alapfogalmaink így módosulnak:

megfigyeld — költő

tárgy — világ

ismeretek — irodalom és mű

aspektusok — világkép és poétika

A költői megismerés folyamatait pedig ezek után így vázolhatjuk:

1. a költészeti és filozófiai irodalom befogadása, megismerése;

2. a világkép és az ars poética kialakítása;

3. a világ átélése és megismerése;

4. a saját művek megalkotása és publikálása;

5. a saját életmű és az irodalom gazdagítása.

A költői megismerés folyamatának vázolt összetevői a Cselényi-értelmezések alapvető pontjait képezik, mert Cselényi költészetének metamorfózisában minden összetevő változáson, módosuláson, hangsúlyeltolódáson esett át. Cselényi ugyanis egyre nyíltabban fordul a tudományos, főleg filozófiai irodalomhoz, poétikája alapvetően megváltozott, világképének megrendüléséről maga is tudósít és mindezek mögött a gondolkodó ember válsága, zsákutcája rémlik fel.

ILehetőségek egy elképzelt Cselényi-értelmezéshez]