Irodalmi Szemle, 1983

1983/7 - Morvay Gyula: Visszatérés (novella)

— Ami marad. Az utolsó fillérig visszakérik pénzüket. Mindent el kell adnunk. Mindent.

— Akkor miért kellett megzsarolni őket?

— Miért, miért? Két óra alatt majdnem százholdas birtokot szereztem. Éreztem a pénzt mámorát; eszemben sem volt, hogyan szerez az ember sok pénzt. Az Eszter- házyak talán kétkezi munkával szerezték millió hold földjüket? Na, látod. És az akkori plébános úr miből volt takarékpénztári nagybetétes? Abból, hogy 315 hold földje volt, meg hajtotta az egyházi tizedet; el is árvereztette azt az embert, aki nem fizette meg neki a tizedet. Innen volt a tömérdek pénze.

— Éreztem: mennykő vagdos mellettem. És mondd meg, mi lesz, ha jönnek a többiek?

— Azok is viszik. Azoktól is kihúztuk a pénzt. Gondolj bele: azon az éjjelen ők kihez, hová mehettek?

Dasiné kifogyott a szóból, az álmatlanságtól elverődtek; hallgatni is kínszenvedés volt.

Másnap este az ablakra tekingettek: jönnek a többiek? Néhány percre megnyugodtak.

Tizenegyet vert az óra, amikor az utcaajtót megnyitotta egy csoport ember. Dasiék megkövülve, állva hallgatták az ajtódeszkára vert száraz kopogás-hangot.

KInszenvedéses nyögés verte a székre Dasit.

£ ctmeteor