Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum

2. Szaktanárok. Az alapítólevélben kitűzött célok megvalósításához elsősorban képzett szaktanárokra van szükség. Ezekben nem volt éppen hiány, mert a matemati­kához, geometriához, építészethez, rajzhoz, térképíráshoz értő (részben autodidakta] piaristáknak egész kis serege működött szétszórtan az egyes iskolákban. Nem véletlen, mert a rendalapító élete végéig meg nem szűnik sürgetni a matematika tanulását és tanítását, amely a reális oktatás gerince és a legtöbb reális tárgy feltétele. Látón meg­jövendöli, hogy a matematika tanítása miatt iskoláink egykor nagy megbecsülésben fognak részesülni. Egyik levelében pedig így nyilatkozik: „Nagy érdem, hogy rendünk­ben mennyiségtant tanítunk. Ámbár ezt a kevélyek nem tudják felfogni. Pedig ha valaki meg nem alázza magát, nem is magasztaltatik fel.”25 A szenei kollégiumban bevezetett tudományoknak elengedhetetlen feltétele a matematika, a tanításra alkalmas tanárok pedig itt rajzottak. A rend vezetősége azonban igényesebb volt. A legkiválóbb tagok közül Pécsre küldi tanulmányai elvégzésére, vagy hosszabb-rövidebb tanfolyamra azo­kat, akiket Szencre szánt. A XVIII. század közepén az osztrák piaristák virágzásuk teljében voltak. Hírnevüket elsősorban a reális tárgyak tanításával szerezték. Számosán kitűntek a matematika, könyvvitel, fizika, építészet tanításával és szakkönyveikkel. Vállalkozásuk koronája a gróf Sinzendorf Ludwig kamarai elnöktől 1762-ben megindított és 1763-ban piarista kézbe vett egyéves „Rechnungskolleglen” tanfolyamok, amelyeket a magyar, német és a cseh provincia közös birtokában levő bécsi házában tartottak. Négy osztrák piarista tanított itt gyakorlati geometriát, könyvvitelt, kambiális számolást.26 Az 1763—64-es tanévben meginduló szenei Collegium Oeconomicum kamerális tárgyait tanító tagjai mind Bécsben szerezték meg approbációjukat. Königsacker József, a kettős könyvvitel tanára 1760—63-ig, Klobutsek Alajos, az ökonómia és mechanika tanára 1763-ban egy évig volt „Viennae Studens Arithmeticae cameralis et Oeconomiae”,27 Lengyel Félix, a polgári építészet tanára 1763-tól 1764. június 9-ig tartózkodik Bécsben mint „Studens Architecturae”; Valero Jakab, az elméleti és gyakorlati geometria tanára szintén csak 1764-ben, éppen csak a tanítás megkezdésekor jött meg Bécsből.28 Csak Kónya Kristóf rektornak és Dóm Flóriánnak nem volt képesítése. Az előbbi azonban nem tanított, csupán a kollégium bürokratikus, gazdasági és fegyelmi ügyeit intézte. Az intézet tanulmányi vezetője Valero Jakab volt, praefectus scholarum címmel.29 Dóm Flóriánnak, a calcographia (szépírás] és a hivatalos és gazdasági stílus magiszterének pedig egy­úttal hallgatóként részt kellett vennie a nyilvános előadásokon.30 Ő volt tehát a szenei professzórium első tagja. 3. Professorium camerale. 1765-ben ugyanis megindul Szencen a különleges irányú, ún. kamerális tanárképzés. A noviciátus után a rend növendékei két, kivéte­lesen egy, ill. három évig tanulták a filozófiával párhuzamosan ugyanazokat a tantár­gyakat, amelyeket a királyi alapítványos alumnusok. A professzorium az 1772. tanév végéig állt fenn, ettől kezdve a kollégiumban folyó építkezések miatt szünetelt. Innen került ki a szenei tanári utánpótlás: Laczkó Ambrus 1770-től építészetet, Mák Sebestyén föld- és bányamérést meg mechanikát, Nukovics Nándor 1774-től kamarai számvitelt, Rizinger Özséb 1771 őszétől politica cameralist tanít Szencen. Az utóbbi a szenei stú­dium után egy évig Bécsben hallgatta Sonnenfels előadásait és a Kancellária bizottsága előtt cum laude vizsgázott. Társaik: Czabay Sándor, Raab Béla, Berints Keresztély, Klotz Bálint, Kallus Szeverin, Szini János, Malinovits Ignác, Gyorgyovánszky Ferenc, Gegő Adolf,31 Gotthárdi József, Bercely Károly, Hauk Henrik, Luczmajer Vazul, Noller Alajos, Weisz Lipót a rendi nö- vendékes házakban, Tatában, a váci Theresianumban, a tallósi árvaházban és az akkor­tájt építkező meggyesi, óvári, veszprémi házakban hasznosították ismereteiket. Sőt Weisz Lipót a pozsonyi királyi főgimnáziumban tanít építészetet és gyakorlati geomet­riát. Rizinger pedig a kollégium pusztulása után a kassai kir. akadémia ismételten kitüntetett politica cameralis tanára, később szeniora32 (igazgatója]. 4. Az intézet tanulmányi képét először néhány professzor működésén és fennmaradt művén keresztül igyekszünk vázlatosan megrajzolni, pár vonással megvilá* gítva egyéniségüket is.

Next

/
Thumbnails
Contents