Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum

A tanító munka hatalmas nyitánya VALERO JAKABnak nagyszabású, közgazdasági tanulmányszámba menő az 1764. május 5-i Veni Sancten mondott megnyitó beszéde.33 Ez a beszéd már előre fémjelzi a Collegium Oeconicum színvonalát. Utalva a kollégiumban tanítandó tárgyakra, rávilágít a magyar gazdasági viszonyokra és kívánalmakra. Roppant logikával tárja fel a gazdasági ágak, az ipar és a kereskedelem kapcsolatát; színtiszta colbertista fejtegetéssel, sűrű fogalmazással magyarázza az állam- és magánháztartás célszerű összefüggését, a jó prosperitás feltételeit, az országos és kisgazdálkodás „művészetének” segédtudományait, a mechanikát, hidrológiát, építészetet, ill. ezeknek gazdasági jelentőségét. De mindeme ismeretek csakis a matézis körül csoportosíthatók, mert számok nélkül semmiféle gazdálkodás nincs. Az ésszerű gazdálkodás ugyanis a számszerű nyilvántartáson, a könyvvitelen alapszik. Talán először fogalmazza meg nálunk az üzemtervi gazdálkodás feltételeit. Ha nem is adja meg ezt a nevet. Az üzemtervi birtoktérkép egy rápillantásra — hosszas, ismételt és fárasztó birtokjárás nélkül — éppúgy tájékoztat birtokunk mindenkori gazdasági állapotáról, mint ahogy a könyvvitel is azonnal tiszta képet ad vagyoni helyzetünkről. Az összefüggések világos látása fogja acélabroncsba az akkori magyar gazdasági adottságokat, és ebből a szintézisből villantja ki a jövedelemfokozás perspektíváját. A felvilágosodás emberének derűlátásával mondja, hogy az iskola bizony képes kinevelni a széles látókörű, racionális ökonómust. Ez a beszéd palástolatlan megfogalmazása a „pénz a dolgok gerince” merkantilista elvnek; ebben első a magyar „didaktikai” irodalomban, és egyúttal rámutat arra a lemérhetetlen távolságra, amely a Valero korában még erőteljesen élő múlttól elválasztotta a piarista nevelését. A beszédben megmutatkozó fürge merkantilizmus minden találgatásnál döntőbben ad magyarázatot arra, hogy miért zsúfoltak a kollégium tantervébe annyi és mai szemmel nézve oly széteső tudományt. Valero korában aligha akad mesteribb ökonómiai tanulmány Magyarországon. Niczky Kristóf is így nyilatkozott, amikor kérésére Valero személyesen vitte fel hozzá Bécsbe az éppen elkészült beszédet.34 Művében erőteljesen kitér a magángazdasági és áruüzleti kereskedelemre is. Ez azonban alig lehetett ínyére Sonnenfelsnek és körének.

Szenei gyakorlata alapján írta meg KÖNIGSACKER JÖZSEF gróf az első hazai, latin nyelvű kettős könyvviteli munkát, a Scriptura Duplexet. Önérzetesen hivatkozik a címlapon arra, hogy a szenei Collegium Oeconomicumnak mindvégig tanára volt. Ez a mű ügyes és indokolt vegyítése a kamarai (előirányzatos) és a kereskedelmi életben használt könyvitelnek. A szakirodalomban nevezetes mű, mert szerzője elégedetlen lévén

Königsacker József gr., a kollégiumnak mindvégig könyvviteltanára és 1772—76 között rektora