Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum

A reálisan gondolkodó Tapolcsányi azonban Így is vállalja az iskolát, mert — megnyilatkozásai mutatják — tisztán látja az újfajta államgazdaság jelentőségét és az iskola korszakot nyitó szerepét. Végül is csak 20 hallgatóról volt szó, akik a tanévek ■és életpályájuk folyamán azt is megmutatták, hogy a tanítás német nyelvűsége nem jelenti egyúttal a német szellemiséget is. Ezenfelül Tapolcsányi — és ez a fontos — rögtön a királynő 1764. júl. 20-i látogatása után elrendeli, hogy augusztusban16 meg kell nyitni a kollégium falai közt a schola vernaculát. A megyében, sőt a Helytartó- tanácsban is nagy lelkesedéssel fogadták a magyar nyelvű szenei piarista gimnáziumot. A piaristák becsülete is nőtt. Az alsófokú iskola felállításához a precedenst valójában •a királynő teremtette meg, mert a tőle Szencre küldött 16 osztrák fiú közül csak három volt alkalmas a kamarai tanulmányokra, a többség még igen fiatal volt, számukra gimnáziumi tanárokat volt kénytelen fogadni a rend saját költségén. A továbbiakban a rektor mindig hivatkozott a rend jóhiszeműségére, hiszen mindössze csak annyit tettek a piaristák, hogy nyilvánossá tették a gimnáziumot a vármegye lakóinak örömére, akik a központi fekvésű és olcsó Szencre küldték magyar szóra fiaikat.17 Az 1767-es vizitáció egyik aktája 123 kintlakó és 13 konviktor humanistát említ. 1768-ban már a poétikai osztályt is meg kellett nyitni. Kónya Kristóf rektor körömszakadtig védte a gimnáziumot, Pozsony megye és a Helytartótanács dicséretesen támogatta küzdelmében. A királynő türelme azonban 1768-ban elfogyott, szigorú utasítására december 22-én jött meg a Helytartótanács intimátuma, amely szerint azonnal, éppen •a karácsonyi ünnepek alatt szélnek kellett ereszteni a gimnázium tanulóit, azzal az utasítással, hogy keressenek maguknak más városban iskolát.18 Csak az Eszterházy- uradalom alkalmazottainak fiai és az osztrák konvíktorok tanulhattak a kollégiumban íiumaniórákat a nyilvánosság kizárásával, „non publice”. Mindez nem tartozik szorosan a Collegium Oeconomicum témájához. A rend, a Helytartótanács és a vármegye, valamint Mária Terézia iskolapolitikájához azonban ez jellemző adalék. A harcok hőse Kónya rektor, aki egyebekben is derék elöljárónak mutatkozott. Elve volt, hogy a tanárok ne kényszerüljenek prefektusi munkára, mert a tudomány művelése megkívánja, hogy mentesüljenek minden gondtól. A kamarai tárgyak tanulására még éretlen növendékeket nem fogadta be1 az alumnusok közé, még akkor sem, ha a legmagasabb helyről szorította is a protekció. E miatt egyszer a királynő feddését is el kellett tűrnie. Szívből utálta az elszámolást, de az egy fej káposzta árán akadékoskodó számvevő hivatalnak olyan részletes kimutatásokat csinált, hogy végül is a királynő utasította a Helytartótanácsot, kössön a kollégiummal szerződést, amelynek értelmében a piaristák 2100 forintért és az esetleg szükséges segélyekért, minden részletes elszámolás mellőzésével ruházzák és ellátják az alumnusokat.19 Ezzel megszűnik az „occasio querelarum”. Egy felterjesztésében azt javasolta a Helytartótanácsnak, hogy az éppen üresedésben levő fehérvári kusztodiátus jövedelmét egy időre adják a Collegium Oeconomicumnak, hogy ez anyagilag meg tudjon erősödni.20 Hat évi kemény küzdelem után, tiszta helyzetet teremtve utódja, Kiss Adorján rektor számára, 1769 nyarán eltávozott Szénéről.

Kiss Adorján más egyéniség. Jó gyakorlati geometra, Valero Jakab utóda a katedrán, majd 1769 és 1772 között a kollégium rektora. A szakirodalom feljegyzi róla, hogy mérnöki tudományának híre volt. 1772-ben tervet készít a zirci apátság kertjének vízzel való ellátására, s a forrást is ő fedezi fel. 1774-ben Balatonfüred és Aszófő között felmér egy vitás területet, ugyanekkor felméri a gulácsi hegyet és megosztja a birtokokat. A két híres vízépítő mérnökkel, Tumler Györggyel és Henrikkel elkészíti a veszprémi várba vezető vízvezeték tervét. A veszprémi piarista kollégium tető alá hozása is az ő érdeme.21 Gyűjtő-építő piarista típus. A szenei szőlőhegy, Foglizon dűlőjében 1771-ben egymás mellett három szőlőt szerez „erga sacra”.22 A kollégium Kerény nevű majorságán kitűnően gazdálkodik, nagy lábasjószág-állománya van. Szíves elöljáró és kitűnő pap. Készséggel helyettesít a geometriai stúdiumokon. Közben többször betegeskedik, de ilyenkor is dolgozik, pl. csak a betegsége alatt jut rá ideje, hogy a kollégium jóbarátjának, Pongrácz bárónak Somogy megyei „Hetes” uradalomtérképét lemásolja.23 Rektorsága alatt azonban mintha lazult volna a munkafegyelem; 1771-ben a 20 alumnus közül tízet zárt ki a Helytartótanács.24 Feljegyzéseiből úgy tűnik, mintha a két grófra, Königsackerra és unokaöccsére, Keglevich János ökonómiatanárra fürkésző szemmel nézne. Megható azonban olvasni naplójában, hogy önmagát is hibáztatva, szinte bocsánatot kér tőlük.