Irodalmi Szemle, 1983

1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum

az alapítólevél szerint azért bíztak piarista kézre, mert a rend tagjai a fentebb említett tudományok művelésében ügyszeretetüknek kiváló bizonyítékát nyújtották, és a rend’ hivatása az ifjúság vallás-erkölcsös nevelése volt; az állam számára pedig fontos, hogy alattvalói lélekben és észben kiművelt, hazaszerető, szorgos, pontos és tisztalelkű polgárok legyenek.

A királynő mindvégig különös keggyel támogatja az intézetet. Az alumnusok ellátására szánt 1400 forintot előbb 1700, majd 2100 forintra emeli;3 1770-ben és 1772-ben 5500 ill. 6300 forinttal járul hozzá az új épületrész emeléséhez.4 Műszerekre és könyvekre előbb 1500 forintot, tanszerekre és műszerjavításokra pedig ismételten 100-100 aranyforintot ad. Ismételten személyes látogatásával is kitünteti a kollégiumot, a rektornál hosszasan elüldögél, meglátogatja a professzorokat, betekint az alumnusok termeibe, örömmel fejezi ki megelégedését, mindenkihez van szíves szava, az ünneplő nép közé pénzt szórva hajtat ki a kollégium kertjébe és ott sétálgatva, elgyönyörködik annak szépségében.5 A felügyeletet gyakorló Helytartótanács köteles a királynőt az iskola életének minden mozzanatáról tájékoztatni, s a döntések a királynő személyes intézkedései.6 Az alapító főkancellár nemcsak tetemes és ismételt anyagi támogatásával segíti a kollégiumot, hanem__személyes barátságával is megtiszteli a professzorokat. A Bécsben és Cseklészen járó piarista tanárok asztalának mindenkori vendégei7; ha pedig ősi fészkében, a Szenccel szomszédos Cseklészen tartózkodik, igen gyakran, sőt bejelentés nélkül jön látogatóba; az 1771-ben folyó új építkezési munkát egy héten háromszor is megtekinti, megajándékozza a törekvő fiatal Mák Sebestyént, a geodézia tanárát.8 Tallósi katélya egész berendezését, bútorokkal, képekkel, térképekkel, vázákkal a kollégiumnak ajándékozza9. Az intézet Szent Teréz kápolnájának gazdag arany miseruhát és felszerelést ad.10 A pozsonyi országgyűlésről naponta jönnek a főrendek, főpapok, követek és később is számtalan a kíváncsiskodó látogató. Gróf Zichy Ferenc győri püspök csodálkozva szemlélte a tanítványok rajzait, térképeit és építészeti dolgozatait, és amikor a többi tárgyak elveit is megmagyarázták neki, áradó szavakkal mondta, hogy a rend a haza számára igen hasznos, a haza sokkal tartozik a piaristáknak, az évszázad fiai szerencsések, hogy a rend tanárainak vezetése mellett ilyen hasznos tudományokat művelhetnek a haza javára.11 Az elismerésben és dicséretben, nincs hiány. Mindez nemcsak kitüntető, hanem szorgos és igényes munkára is serkenti a professzorokat és az alumnusokat egyaránt.

A kitüntetések és az uralkodói kegy azonban nem nyugtatja meg Tapolcsányi Gergelyt, a rendfőnököt. A kegy megszűnhetik, a kitüntető érdeklődés idővel elmaradhat. A kollégiumot szélesebb társadalmi háttérrel akarja biztosítani. A Magyarország legkülönbözőbb megyéiből származó 20 ifjú ezt nem tudja lehetővé tenni. A királynő azonban jó benyomásai hatása alatt 16 osztrák fiút küld „szenei tanulmányokra”.12' Ezzel többszörösen átlépte az alapítólevél kikötéseit. Tapolcsányi is elrendeli tehát, hogy a rektor fizető konviktorokat vegyen fel, jórészt a közeli vidékre valókat. Ezek száma időnként változott, a harmincat azonban sosem haladta meg.13

A másik elgondolkodtató tény, hogy a kollégium jellege az alapítók, főképp a királynő szándéka szerint központi, összmonarchikus. Bár kétségtelen, hogy az ökonómia és a könyvvitel tanárának épp a királynő rendeletére a magyar gazdasági életből kell a gyakorlatok anyagát vennie.14 Ez azonban még nem cáfolja állításunkat. Súlyosan esik latba, és áruló jel az is, hogy a piaristák, a vármegyék és az országgyűlés folyamodása és „könyörgő felirata” ellenére a királynő keményen kitart a német tanítási nyelv mellett. Feltűnő, hogy a magyarságával és magyarosító tevékenységével kiváló piarista rend német nyelvű tanításra vállalkozik. Holott ismételten Szencen kíváncsiskodik Dugonics András, aki valamivel később mint az Institutum Geometricum profesz- szora megírta A Tudákosságnak Második Könyve, A Földmérés (Geometria) c. első magyar nyelvű síkmértani tankönyvét. Itt járt Koppi Károly, a nevezetes első magyar kereskedelmi akadémia tervezet (tiszta kereskedőképző iskola) szerzője;15 Révay Miklós is, aki magyar nyelvű építészeti és gazdasági tankönyveket írt. Űk nyilván meg tudták voina magyarítani a „szenei tudományok” nyelvét. A királynő elve azonban ez: Tanuljon meg minél több magyar németül, hogy alkalmazható legyen a kamarai és bányahivatalokban!