Irodalmi Szemle, 1983
1983/6 - ÉLŐ MÚLT - Hegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum
ffliLCQ) miWrniF A SZENCI COLLEGIUM OECONOMICUM 1763-1776-1780 1. A családfák kutatása manapság nemigen dívik, a tudományok világában azonban annál inkább lábra kapott az ősök keresése. Ennek köszönhető, hogy Szencre is felfigyeltek a tudományos kutatók, s akár kereskedelmi szakoktatásunk, akár közgazdasági vagy műszaki egyetemünk több vonatkozásban a piaristák szenei Collegium Oeconomi- cumában látja elődjét. A felfedezett ős alakja azonban — mint általában a régi családfák gyökere — homályos, és ezen nem is lehet csodálkozni. A tudományok világában ugyanis minden kezdet polihisztori. A gróf Eszterházy Ferenc főkancellár előterjesztésére, az ő és'Mária Terézia királynő közös anyagi áldozatából 1763-ban létesített szenei Collegium Oeconomicum Regium Publicum Scholarum Piarum a műszaki és gazdasági tudományok és ismeretek valóságos kis egyeteme volt, méghozzá jellegében páratlan. Erről már a legfontosabb dokumentum, az alapítólevél1 is részletesen tájékoztat. E helyt mindössze egy-két mozzanatára térünk ki. Ma elképesztőnek és meglepő fényűzésnek tartjuk, hogy húsz hallgató (14 nemesifjú és 6 kamarai tisztviselő fia) számára az alapító nagy alapítványt tesz le és rektorral az élen egy öttagú tudós tanári kart tart fenn. Három évig tart a tanulmányi idő, és csak minden triennium befejezése után vesz fel a Helytartótanács a megyék javaslatára újabb 20, filozófiát vagy legalább humaniórákat végzett hallgatót. Ezek 1. aritmetikát, egyszerű és kettős könyvvitelt; 2. ökonómiát, uradalmi harmincados, városi, bányaüzemi stb. számvitelt, gazdasági alapismereteket és a gazdasági tevékenység körében előforduló számolási műveleteket (alapműveletek, mértékek és pénzek, százalék, kamat, folyószámlák stb.); 3. föld- és bányamérést, térképezést, mechanikát, hidraulikát, hidrosztatikát, aerometriát; 4. építészeti rajzot; 5. német nyelvű hivatalos és gazdasági ügyiratfogalmazást tanultak. A tanintézetben teljes ellátást, könyvét, tanszereket, sőt évente két pár lábbelit, valamint posztóból való zsinóros-prémes magyar ruhát is kaptak.2 Megértjük ezt a fényűzést, ha figyelembe vesszük a felvilágosult abszolutizmus iskolapolitikáját. Colbert óta rájöttek, hogy az állam hatalma és gazdasága a pezsdülő gazdasági életen alapszik. Ennek feltétele a jó közlekedés: utak, hidak, csatornák, tehát mérnökök kellenek. Nélkülözhetetlenek a gazdag érc- és sóbányák műveléséhez is •értő adminisztrátorok, a képzett dikasztériumi tisztviselők. Fontos, hogy a nagy- és kisbirtokos, még a jobbágy is képes legyen jobb gazdálkodással a merkantil állam gazdagodását szolgálni. Már érződik a levegőben a Ratio educationis szele, de a hagyományos iskolai keretekbe még nem tudják beszorítani az új tantárgyakat. Egyelőre tehát a forradalmian merész szenei Collegium Oeconomicum létesítésével lépett az állam a gazdasági nevelés útjára. Kísérletnek is szánt úttörő szerepű iskola, amelyet Hegyi Ferenc
