Irodalmi Szemle, 1983
1983/5 - Rákos Péter: Noszty Feri bűne (tanulmány)
Dušan Dušek ÉLETRAJZ 1 A ház előtt mindig patak folyt. A fiúk békát fogdostak benne. Mindnyájan fogtak benne valamit. Az asszonyok mostak a patakban, s ha elszökött az esküvői abroszuk, ki kellett fogniuk. A fiúk megfogdosták benne a lányok zsemlyécskéit, férfiak a halakat, orvosok a piócákat. A tér is mindig létezett. A tér körül csupa ház s azokban a házakban csupa zsidó. Templomok is voltak. Kettő is. Meg hársfaliget és ma már nincsen. És elmondhatja valaki, hogy látott háztetőt kémény nélkül? És tűzoltók is voltak s az asszonyok szoknyája alá föeskendeztek. Üt mindig csak három volt: három irányba vivő. És még mi? Kenyér? Kenyér volt. És voltak búcsúk is, és voltak búcsújárók is. Ki emlékezhetne mindenre? Az a sok kutya ... Az a sok macska... Csak kölykeztek és kölykeztek. Krumpli is volt mindig. És a vasút mögött erdő. Homok ... Minden volt. A bolond Ignác gumicsizmában járt, fuvolán játszott és semmilyen fuvolája nem volt. És még mi? Üzlet, bank, kutyák... És mozi. És azok a bálok! És az illatos vasárnapok! A sógorának motolla volt a fenekében. És háborúk is voltak. Oroszok, németek, románok... És az a sok gyerek! És hány elhullott közülük! És volt korcsolya is — első az egész faluban. S messze a kertek alatt kicsi kutacska volt. Pásztorkútnak hívták. Volt, volt... Malom, cirkusz, első taxi, temetések ... és a vasút mögött az erdő. Homok... Minden volt és lesz is minden. Nagymamának néha úgy tűnik, hogy tegnap született — semmire sem képes már visszaemlékezni. Aki nem tegnap született, az tegnapelőtt született. Nem, nem, tegnap nem. Nagyon jól emlékszik, hogyan született, senki más ilyen jól nem emlékezhet rá. A ház előtt mindig patak folyt. És mennyi hal volt benne ... A téren tíz kocsma. Az bezzeg volt... Dögivei! S az a beszéd! És azok a vásárok! „Tizennegyedikén születtem és tizenötödikén gyorsan elvittek megkeresztelni, nehogy meghaljak. És még itt vagyok!” Mennyit képes az ember nevetni és sírni. A ház előtt mindig patak folyt. A fiúk békát fogdostak benne. Mindnyájan fogtak benne valamit. Mindnyájan. A szerencse nem a hegyek között jár, hanem az emberek között. Mire megy vele valaki... 2 Nagymama 1892. augusztus 14-én, vasárnap született Šaštínban. Egész héten esett. Délelőtt apja néhány hosszú deszkaszálat gyalult, s közben szálka fúródott a kisujjába. A konyhában lepottyant a földre egy tojás. Négy testvére volt: Ondrej, Ferdinand, Janíček és Pavol. Amikor kétéves volt, bar- nulni kezdett a haja. Nyáron a nyitott verandán aludt. Legjobban nagynénje szerette őt. Az anyajegy a hátán volt. Ügy nézett ki, mint egy körte. 1894-ben új kéményt raktak a házra.
