Irodalmi Szemle, 1983
1983/4 - Jaroslav Hašek: Dekameron (IX.)
Miután behozták a szamovárt, teljesen más dolgokon szórakoztunk; Szorokin az irodalomról beszélt és kijelentette, hogy Pétervárott, baloldali szociálforradalmár korában kiadott egy verskötetet Ellenállás címen, amelyet azonban a sajtóbizottság elkobozott. Ma már nem is bánja, mert az egész marhaság volt. Tanulmányozta a modern filológiát és ma ő a keleti front forradalmi bíróságának az elnöke. Csakugyan finom, kedves ember volt, finom, szőke körszakállal, amelyet teaivás közben finoman meghúztam. Tovariš Kalibanova orvostanhallgató volt, egykor szintén baloldali szociálforradalmár, •élénk, kedves nőszemély, aki betéve tudta az egész Marxot. Agapov, a forradalmi bíróság harmadik tagja vallotta közülük a legradikálisabb nézeteket. Korábban írnokként szolgált egy moszkvai ügyvédnél, aki valamikor Kalenyin generálist bújtatta. Szavai alapján ez az ügyvéd volt a világ legnagyobb gazembere, mert neki csak havi tizenöt rubelt fizetett. Az Ermitázsban viszont, mikor egy adag szemhát hozatott, háromszor ■ennyi borravalót adott a pincérnek, azzal a feltétellel, hogy arcul köphesse. Tekintetéből kiolvashattam, hogy a cárizmus bukását megelőző események kegyetlen, kérlelhetetlen, kemény és rettenetes emberré formálták, aki már régen leszámolt mindazokkal, akik neki rongyos tizenöt rubeleket fizettek, s aki mindenütt, ahová csak beteszi a lábát, megbirkózik a múlt árnyaival, egész környezetét gyanúba fogja és szüntelenül valamiféle ismeretlen árulókra gondol. Röviden beszélt, iróniával teljes tőmondatokban. Mikor azt mondtam neki, hogy tegyen egy darab cukrot a teájába, kijelentette: „Az élet csak egyvalaki számára édes, tovariš Gasek, de majd megkeseredik.” Mikor beszélgetés közben szóba jött, hogy cseh vagyok, Agapov megjegyezte: „Kutyából nem lesz szalonna.” Agapov megjegyzésére tovariš Szorokin válaszolt: „A vizsgálat során majd mindenre fény derül.” Tovariš Kalibanova elvigyorodott és azt mondta: „Gondolom, meg kellene mutatnunk tovariš Gaseknak a meghatalmazásainkat.” Kijelentettem, hogy örülni fogok, ha láthatom, kikhez is van szerencsém, mert komoly ok nélkül engem senki sem ébreszthet fel az éjszaka kellős közepén. Agapov ekkor kinyitotta az aktatáskáját és megmutatta a következő meghatalmazást: A keleti front törzsének Forradalmi Katonai Tanácsa 728-b sz. Szimbirszk Meghatalmazzuk .A. Szorokint, Kalibanovát és Agapovot, hogy mint a keleti front törzsének forradalmi tanácsa által kinevezett forradalmi bírósági testület, meghatalmazásuk alapján bárhol ■és bárki ellen vizsgálatot folytassanak. Az általuk hozott ítéletek végrehajtásához minden katonai egység köteles rendelkezésükre bocsátani az általuk kért legénységet. A keleti front törzsének Forradalmi Katonai Tanácsa (Aláírások I „Gondolom, ez éppen elegendő, tovariš Gasek”, mondta Kalibanova. „Hát persze”, egyeztem bele, „de vesse le a bundáját, mert mindjárt itt lesz a szamovár, ráadásul meleg is van.” Agapov megragadta az alkalmat, hogy megkérdezze: „S magának nincs melege? Én azt hiszem, nagyon melege van.” „Van hőmérőm”, mondtam, „ha úgy tetszik, nézze meg ott az ablaknál, itt éppen normális a hőmérséklet.” A hármuk közül legkomolyabb Szorokin az ágyamra vetette félbundáját és kijelentette, hogy tea után azonnal a tárgyra térünk. Ha mostanában tovariš Agapovra gondolok, szeretem őt egyenességéért, nyíltságáért. Ö kért meg először, hogy vitessem ki a szamovárt, mert kezdődik az ellenem emelt -vád főtárgyalása. Tanúkra, úgymond, nincs szükség. Éppen eleget mond a vádirat,