Irodalmi Szemle, 1983
1983/3 - KRITIKA - Mészáros László: Valóság és költészet
kibomlik s összezsugorodik a világ szövete újra megkövesül a csend a szív és a szó és az űr széteső testünk maradékait megőrli” A fenti idézet aztán már átkapcsol Gál uralkodó motívumára, a nemzetiségi lét és a történelem tematikájára. Némelyik versben szinte már megdöbbentő, hogy egy egyszerűnek tűnő természeti vagy hangulati képből hogyan bontja ki Gál a közösség, a nemzetiségi lét sorsproblémáit. Például A kútnál című versben: „Járok ide a kúthoz vizet merek körül a csend homokja pereg iramlanak a percek s a távoli ég az őszi tájak pompáját meri mint én a vizet a csendet a jajt két kannámba s mire hazaérek a földig rogyok mert nehéz ilyen két teli kanna már itt Európa legközepén itt ahol a Pince sor órája negyedszázadot késik”. Hosszan sorolhatnánk a hasonló fogantatású és szerkezetű verseket. A Levél a perifériáról című versben aztán Gál mintegy a nemzetiségi hitvallásunkat fogalmazta meg: „Itt a valóság keményen beszél Nem lehet kiválni se elvegyülni itt az embernél csak az Ember nagyobb ki vállalja amit megszabott magának a világot a sorsát s a holnapot A Mindent s ha nem bír is vele itt marad mert itt van a helye”. Felfigyeltetők még Gál Sándor szerelmes versei, melyek A tél ünnepei című ciklust alkotják. 4/5. fCselényi László: felen és történelem) Cselényi kötete sokműfajú, rendhagyó alkotás. Riportokat, verskompozíciókat, illetve szövegmontázsokat és kritikai jellegű magyarázatokat, értelmezéseket tartalmaz. Totális, zárt műnek tűnik, hiszen tartalmazza a műalkotás tárgyát [riportok), magát a művet (verskompozíciók) és a mű elemzését, kritikáját is (értelmezés). Mivel elemzésünk az elmúlt időszak költői termékeire irányul, Cselényi kötetében is csak a Jelen és történelem című kompozíciót, mítoszt vettük vizsgálat alá. A gyűjtemény egészét s költői alapállását így jellemzi a szerző: „e gyűjtemény úgy van megszerkesztve, hogy a szűkebb világból („szülőföldtől”, Gömörből) indul a tágabb világok (Pozsony — Duna-táj — Közép-Európa — Párizs — Európa — Nagyvilág) felé, a Mítoszban kulminál, s megintcsak a tágabb témák felől érkezik vissza ugyanoda, ahonnan elindult, Gömörbe, (ahol a bölcső ringott), pontosabban az önéletíráshoz, vallomáshoz” (A riporttól a mítoszig). Majd Cselényi a Mítosz motívumait, szólamait is megadja, leírja: árvíz, Gömör, fiatal, bukott lányok, öregemberek, József Attila Duna- motívumai és a filozófia, a dialektika, Herakleitosztól Lukácsig. A kompozíció végén pedig a szerző következő megjegyzése található: „A versben fölhasznált idézetek a Genezisből, a Gilgames-eposzból, valamint Hérakleitosz, Arisztotelész, Bornemisza Péter, Spinoza, Hegel, Kirkegaard, Husserl, Joyce és József Attila műveiből valók”. Nézzünk egy példát Cselényi verselési módjára, montázstechnikájára: „nem vagyok prostituált ne hidd minden ami létezik magában csak nem tudom mit kezdjek magammal vagy másban létezhet csupán
