Irodalmi Szemle, 1983

1983/3 - ÉLŐ MÚLT - Tóth László: Tanulmány a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszásról (részletek)

zata képviseli. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a két hivatásos együttes kielégíti az igényeket, szükséges azonban megfontolni, nem lenne-e helyes a Faluszínház magyar együttesét önállósítani, és abból rozsnyói székhellyel egy további színház alapját megteremteni, ami lehetővé tenné, hogy a két együttes jobb munkát végezzen.” (69.)

136. Fellegi Istvánnak, a Magyar Területi Színház igazgatójának az Iskola- és Művelődésügyi Megbízotti Hivatalhoz küldött, 1959. március 26-i keltezésű levele. A levelet a CSEMADOK KB Elnöksége közvetítette a címzetthez. A szlovákul írt levél másolata megtalálható a Magyar Területi Színház archívumában.

137. Uo.

138. Uo.

139. A CSEMADOK Központi Bizottságának a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr- egyesülete VII. országos közgyűlésén elhangzott beszámolója, A Hét, 1959. ápr.

12., Melléklet, 12.

140. A célzás a Magyar Területi Színház vezetőségének arra a tervére utal, mely szerint a társulat tagjai egy időben két csoportban járnák az országot.

141. Bábi Tibor: MATESZ 1959—1960, A Hét, 1959. okt. 11., 20.

142. Uo.

143. Balázs Béla: i. m., 69.

144. Szilvássy József: Bemutatjuk a Magyar Területi Színház Thália Színpadát, Madách Naptár 1974, 164.

145. L. az 1. jegyzetet!

146.Fónod Zoltán: A korszerűség parancsa. Vasárnapi Oj Szó, 1969. febr. 9., 9. I.

147. „Az első lépések, mint csaknem minden esetben, rendkívül nehezek voltak. Nem volt épület, anyagi fedezet, s elsősorban nem volt színész. ... Fellegi István az első kiadásokat saját zsebéből fedezte, s fontos előrelépés volt az is, hogy — a sok nehézség és a sajnos nem ritka rosszindulat ellenére — sikerült legalább ideiglenesen megfelelő épületet találni, ahol a javító és átalakító munkák után legalább néhány évig játszani lehetett.” — Szilvássy József: i. m., 160. L. az 1. sz. jegyzetet!

„A Magyar Területi Színházat is ... úgyszólván a semmiből kellett megteremteni. Kezdetben nemcsak az anyagi fedezet, hanem a helyiség és az emberanyag is hiányzott. A rengeteg kilincselés és lótás-futás végül is azt eredményezte, hogy a komáromi hajógyár rossz állapotba került egykori tanoncházát utalták ki a Magyar Területi Színház céljára. Akkoriban a legtöbb segítséget a bratislavai Nemzeti Színház és a nyitrai Kerületi Színház nyújtotta. ... az utóbbi műszaki felszerelést bocsátott az indulók rendelkezésére.” — Balázs Béla: i. m., 67—68. L. az 1. sz. jegyzetet!

148. Siposs Jenő — negyedszázad távlatából — így emlékezik vissza a Magyar Területi Színház első napjára: „1953. október 1-én szép, verőfényes kora őszi napon 16 lelkes ember gyülekezett Komáromban (...) egy öreg üzlethelyiségben, a Steiner Gábor utcában, amely a színház első irodájaként szolgált. — Ma [az épület helyén az új Duna-hid Jeljárója van, mely átvezet Magyarországra. — A jól I,fűtött helyiséget halk beszélgetés töltötte meg, tizenhat ember új élmények reményének lázában várta a megalakulást. (...) Vagy egy órát beszélgettünk így csendesen, mikor nyílt az ajtó és egy kopasz, szemüveges ember lépett be a helyiségbe. Fején kopottas svájci sapka, hubertusz a vállára vetve. (...) jókedvűen köszöntött bennünket ilyenformán: Együtt vagyunk, emberkék? Fellegi István vagyok... Szerbusztok. Megpróbálunk színházat csinálni itt Komáromban...” — Siposs Jenő: Huszonöt éve, Oj Szó, 1977. okt. 4., 4.

S remélhetőleg nem fog ártani, ha néhány szusszanásnyi időre beleolvasunk Siposs Jenő egykorú, humorosra hangolt karcolatába is: „... megérkeztem kis bőrönddel és nagy lelkesedéssel (nem szeretek nagy bőrönddel utazni és kevés lelkesedéssel) és felkerestem a megalakult színház ideiglenes főhadiszállását, a CSEMADOK irodát. Már több jelentkező elvtársat találtam ott, éppen az elhelyezés, a lakás kérdését vitatták meg. Fellegi igazgató elvtárs minden szál haja égnek állt. (Meg lehet számlálni kis fáradtsággal.) Végre is lakás hijján a Centrál szállóban lettünk elhelyezve ideiglenesen. (...) nekem a szocialista-realista szín