Irodalmi Szemle, 1983

1983/3 - ÉLŐ MÚLT - Tóth László: Tanulmány a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszásról (részletek)

játszás mellett egy mellékfoglalkozásom alakult ki itt Komáromban: a lakásvadászat. (...) Csoportosan jártunk fel a lakáshivatalba, ahol udvariasan fogadtak, mosolyogva meghallgattak, mindent megígértek — de lakást nem adtak. (...) A lakáshivatalban annyira otthon voltam már, hogy azon gondolkoztam, viszek oda papucsot magamnak és házikabátot... Közben beköszöntött a hideg idő. A Centrál szállóban is zordult az időjárás. Szinte jó lett volna színdarabot tanulni ott »Északi sark« címen. Az átélést tökéletesen elősegítette volna. A különbség csak annyi lett az életemben, hogy most már dideregve vadásztam lakásra, rendületlen hittel és kitartással, telve optimizmussal.” — Siposs fenő: Egy színész elindul..., Műsorfüzet, Urbán Ernő: Tűzkeresztség, 1953. január 31., 12—13.

149. Az illendőség úgy kívánja, hogy ezúttal is fölsoroljuk mindazok nevét, akik az Urbán-darab bemutatásában közreműködtek. A szerepeket Konrád József, Bottka Zsuzsa, Gyurkovics Mihály, H. Buday Mária, Ferenczy Anna, Király Dezső, Siposs Jenő, Kiss Lajos, Lelkes Magda, Fekete Gyula, Tatár Turner Zsigmond, Husvár Ferenc, Buday Imre, Farkas László, Lehotay Antal, Gábor Gyula és Udvardi Anna játszották. A második szereposztásban Lőrincz Margit, Kovács Irén és Izsai Pál kaptak még feladatot. Az előadást Štefan Műnk rendezte, a díszleteket Jakerle Ladislav és Valentin Jozef, a kosztümöket pedig B. Gesztes Zsuzsa tervezte. A maszkmester Munková Melánia, az ügyelő Lehotay Antal, a világosító Zilavý Jozef volt. A díszletek a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház műhelyében, a kosztümök a MATESZ szabóműhelyében készültek.

150. Az Of Szó 1953. február 4-i számában írja Gály Olga: „Kettős tűzkeresztség szemtanúi voltunk... A csehszlovákiai magyarság nagy várakozással tekintett a pártunk és kormányunk gondoskodásából született Magyar TSz (sic!) bemutató előadása elé. És várakozásában nem csalódott. A színház dolgozói kiállták a tűzkeresztséget, bátran és büszkén indulhatnak el népnevelő pályájukon ...”

151. Štatút Maďarského oblastného divadla v Komárne Oprava Ministerstva kultúry SSR zo 14. apríla 1980 ö. MK 2824/80 — Um./21.

152. Érzékletes megfogalmazása olvasható ennek a ténynek az Irodalmi Szemlében: „Színházkultúránknak Komárom a fővárosa.” — Színházunk és irodalmunk ügye, Irodalmi Szemle, 1960. 2. sz., 290.

153. A Magyar Területi Színház komáromi és kassai társulatai évenkénti előadásaik kétharmadát tartják székhelyükön kívül, Dél-Szlovákia magyarlakta vidékein, 400— 500 kilométeres körzetben, hetven játékhelyen. — L. Dr. Krivosík István: Húszéves a MATESZ, A MATESZ és a Dunamenti Múzeum kiállítási katalógusa, Komárom,

1972. december 20. — 1973. március 4., 5—6.

154. Erre csak egyetlen apró, ám annál jellegzetesebb példát: az állandó utazások, az estéről estére változó játékterek például igencsak különleges feladat elé állítják a színház díszlettervezőit és díszletkészítőit is.

155. Borsai M. Péter: Negyedszázados múlt — biztató jelen, Irodalmi Szemle, 1977. 2. száma, 147—148.

156.Kmeczkó Mihály válasza. — L. Borsai M. Péter: Ezüst jubileum, Hét, 1977. okt.

22., 13.

157. Konrád József nyilatkozata. — L. P. Smolicky: Musíme hľadať štýl, Pravda, 1977. aug. 3., 5.

158. Holocsy István: A továbblépés lehetőségei, Oj Szó vasárnapi kiadás, 1977. márc.

13., 10.

159.A népnevelés céljának megfelelő előadásról” beszél Konrád József a Rendezési feladatok c. írásában. — L. Konsztantyin Szimonov: Az orosz kérdés, Műsorfüzet,

1973. június 13., 8.

160. L. a 78. sz. jegyzetet!

161. A Színház népművelő jellegét hangsúlyozza Holocsy István, a komáromi társulat művészeti vezetőjévé történt kinevezése alkalmából adott nyilatkozatában. — L. Miklósi Péter: Párbeszéd Holocsy Istvánnal, a Magyar Területi Színház újonnan kinevezett művészeti vezetőjével, Hét, 1981. okt. 3., 15. I.

162.1979-ben megkapta az Érdemes művész címet.

163. Jellemző megnyilvánulása ennek a Tűzkeresztség műsorfüzetében található fogai-