Irodalmi Szemle, 1983
1983/3 - ÉLŐ MÚLT - Tóth László: Tanulmány a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszásról (részletek)
vember 5-én tartotta első bemutatóját; 3. nem a magyar tagozat vált ki elsőként a Faluszínházból, hanem — 1957. február 16-án az Iglói Tájszínház; 4. a magyar tagozat nem 1953. január 31-vel olvadt be a Magyar Területi Színházba, hanem az 1959/1960-as évad kezdetével. De ennek és a beolvadás körülményeinek tárgyalása már tanulmányunk következő fejezetére tartozik. KÉT SZÍNHÁZ? A Faluszínház magyar tagozata az 1958/1959-es évad végével befejezte működését. A komáromi Magyar Területi Színháznak ugyanekkor az 1969/1979-es évadtól van két társulata. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy egy évtizedes szünet után működik újból két hivatásos magyar színtársulat Csehszlovákiában.130 Ma már talán nem is tudatosítjuk eléggé, hogy mi van e mondat mögött. Igaz, nem töt>b, ám nem is kevesebb annál, hogy a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszás történetének négy szakasza — 1950—1952, 1952—1959, 1959—1969, 1970-től napjainkig131 — közül a második szakasz két magyar színtársulata helyett a harmadikban — egy évtizedig — csupán egy társulat járta Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeit. Tegyük szemléletessé a valóságos helyzetalakulás képét az alábbi ábrával: 1950—1952 1952—1959 1959—1969 1970-től Faluszinház magyar tagozata 1950—1952 1952—1959 — — Magyar Területi Színház Komáromi Társulat — 1952—1959 1959—1969 1970-től Kassai Társulat — — — 1970-től De milyen elképzeléseket, törekvéseket és kudarcokat takarnak e holt ábrák? Amikor nyilvánvaló lett a Faluszínház fölszámolásának a ténye, tüstént fölmerült a kérdés: mi legyen a magyar tagozattal? A megoldásra irányuló alternatív javaslatok kö'Zül különösen kézenfekvőnek látszott az, amelyik a társulat kelet-szlovákiai székhellyel történő önállósítását vette célba. Ebben a javaslatban, s ezt látnunk kell, két törekvés kapcsolódott egybe: az egymással párhuzamosan tevékenykedő két magyar színház vagy színtársulat megőrzésének, valamint egy kelet-szlovákiai székhelyű magyar színház vagy színtársulat létesítésének igyekezete. Hiszen ez utóbbi gondolata is jóval régebbi keletű annál, mint ahogyan azt manapság tudni véljük. Sőt ez az igény már jóval a magyar tagozat felszámolása előtt, még a magyar tagozat és a Magyar Területi Színház párhuzamos működése idején megfogalmazódott. A CSEMADOK 1957- ben megtartott VI. országos közgyűlésén például a kassaiak léptek föl egy kelet-szlovákiai magyar színház/színtársulat létesítését indítványozó kérésükkel.132 A kassaiak kérését így a jelenlegi Thália Színpad közvetlen előzményének is értelmezhetnénk. De magyar színháznak/színtársulatnak biztosítanának helyet a rozsnyólak is. Az ő indítványuk fogalmazódik meg nem sokkal később Lőrincz Gyulának, a CSEMADOK országos elnökének a Szlovák Nemzeti Front ülésén elhangzó felszólalásában: „A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális felemelkedésének és kulturális igényének jele az is, hogy a komáromi Magyar Területi Színház látogatottsági tervét magasan túlteljesíti, az érdeklődést kielégíteni mégsem tudja. Kelet-Szlovákiába alig jut el és a kelet-szlovákiai magyar dolgozók, különösen a rozsnyól bányászok kérése, kívánsága az, hogy a Magyar Falujáró Színház a komáromi Magyar Területi Színházhoz csatolva mint gazdasági egység és fiókszlnház telepedjék le Kelet-Szlovákiában. Ebben kérjük a Szlovák Nem-
