Irodalmi Szemle, 1983
1983/3 - ÉLŐ MÚLT - Tóth László: Tanulmány a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszásról (részletek)
UŠIL.® mrľimsr Tóth László TANULMÁNY A FELSZABADULÁS UTÁNI CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNJÁTSZÁSRÓL (részletek ) A FALUSZÍNHÁZ MAGYAR TAGOZATÁNAK TÖRTÉNETE A Faluszínház magyar tagozatának első bemutatkozására 1950. szeptember 30-án került sor a ligetfalui művelődési otthonban. A társulat Jozef Gregor TaJovský Ha asszonyé a gyeplő (Ženský zákon) c. népi játékát vitte színre Egri Viktor fordításában, Ľubomír Smrčok vendégrendezésében.91 Az induló társulatot ugyancsak Egri Viktor köszöntötte az Oj Szóban.95 De mielőtt tovább mennénk, tennünk kell egy kitérőt. Görömbei Adr- rás írja: „A csehszlovákiai magyar irodalom felszabadulás utáni korszaka... nem a folytonosság, hanem a sematizmus jegyében indult.”96 Nos, ha ez a megállapítás érvényes az irodalmunkra, méginkább érvényes a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar színjátszásra. S ha Fábry Zoltán joggal nevezhette a szlovákiai magyar irodalmi sematizmust adottsági sematizmusnak,97 méginkább annak nevezhető nemzetiségi színjátszásunk sematizmusa. Nemcsak azért, mert felszabadulás utáni nemzetiségi színházkultúránk bölcsőjénél ugyanaz az Egri Viktor bábáskodott, aki újszülött literatúránkat — Fábry szerint — „tudatosan irányította az uralkodó sztálini vonalra és így a sematizmus igazoltságába és kényszerébe”.98 Sőt, színjátszásunk sematizmusa talán még annyira sem múlott Egri „neofita buzgóságán”,99 mint irodalmunk sematizmusa.100 Egy sematikus színjáték- és színházeszmény elfogadása ugyanis létfeltétele volt az induló csehszlovákiai magyar színjátszásnak. Első magyar hivatásos társulatunk nem képviselhetett mást, mint amit a neki szervezési-működési kereteket biztosító intézmény képviselt. Szabó Béla idézi a Faluszínház első igazgatójának, Drahoš Zelenskýnek a magyar tagozat céljával, küldetésével kapcsolatos szavait: „... a magyar színészegyüttes azzal a céllal jött létre, hogy a szocialista kultúra terjesztésével közelebb hozza egymáshoz a szlovák és magyar dolgozókat. (...) ...nagyon fontosnak tartom azt, hogy színészeink ne csak a játék technikáját sajátítsák el, hanem fontos, hogy lelkes áldozat- készséggel dolgozzanak a szocializmusért. ... helyes lesz, ha az együttes minden harmadik hónapban a fővárosba kerül, ahol majd politikai kiképzésben is részesülnek annak tagjai.”101 A játékszíni sematizmus jellemző jegyei mindenekelőtt bizonyos színházszervezési kérdésekben, továbbá az egészen az abszurdumig eltúlzott naturalista játékszíni tradíciók egyeduralmában, valamint a műsorpolitikában lelhetők fel, s bizonyos értelemben nehezebben fölismerhetők, rejtettebbek mint az irodalmi sematizmus jellemvonásai. Talán ezzel is magyarázható, hogy kritikai gondolkodásunk, színházi publicisztikánk
