Irodalmi Szemle, 1983
1983/3 - Poór József: Az öreg Ördög Tengerén (elbeszélés)
boldt áramlat. Eric azonban elutasította, s helyette új tagokként nyakunkra küldte az oceanográfusokat vagy fél tonnás felszerelésükkel. Pár napja már nem a Fényes Tahiti kettőn utazunk, hanem a jóval kisebb Fényes Tahiti hármon, melyet a kettes ép fáiból még emberszem-nem-látta módon építettünk, itt, az Üreg Ördög Tengerének kellős közepén. A hármas „előre látható élettartamát” a csapat mágusa, Eric, nyolcszáz mérföldben adta meg, s ezen a körön belül már több lakott sziget is Polinéziát, a végállomást jelezte. Én már nem tudok Ericnek megbocsátani. Mikor átköltöztünk a hármasra, s kiderült, hogy ő még csak úszni sem tud, megállt bennem a tik-tak. Az öreg Ördög Tengerén és partvidékén, legyen az Japán vagy Kalifornia, Ericnek félelmetes a hírneve. De ez a vakmerősége ugyancsak szájon vágott. Nem tudok megbocsátani Ericnek. Ha már egy kalanddal akarja földi pályafutását végezni, minek rendelt minket ide? Nézőseregnek? Énnekem méregdrága ez a nézőtéri belépődíj, s mint tapasztalom, a többiekben is ébredezik az életösztön. Ismét főzök. Bár a Fényes hármas pompásan viselkedik, egyre nyilvánvalóbb, hogy manőverezésre képtelen, csak arra megy, amerre az elemek viszik, s amennyiben csökönyössége hosszújáratú lesz, valószínű, hogy sorra kikerüljük a szigeteket, hiszen azokat az áramlások is csak körbenyaldossák. Derry elismerően nyilatkozott Eric tervéről, a „Fényes négy-ről, amelyen egy-egy föld megközelítése esetén folytatnánk az áramlatok elleni küzdelmet. Az eredetihez, vagyis az egyeshez ,képest, a négyes parányi méretű, de sokkal kisebb ellenállási felülettel szolgál az áramlásokkal szemben, s annyi már énrám is ragadt: ez jó ómen! Az Öreg Ördög ismét zúgolódik. Megannyiszor emeletnyi magasságból zuhanunk, úgy tűnik, az elkerülhetetlen hullámsírba, de a Fényes nyöszörögve állja a próbát, csatázik, küzd érettünk és bizonyít a nevünkben. A kötelek, amelyekkel a lesodródás ellen biztosítottuk magunkat, a húsunkba marnak, de a sós víz égetését, csípését, a zúzódásokat és horzsolásokat most senki sem észleli, ebben az ádáz táncban tán szunnyadoznak az érzékszervek. Erichez vágódom, ösztönösen védőleg emelem föléje karomat. — Nem bánom — nyöszörög —, nem bánom, akárhogy, csak már vége legyen. Eszelősen ordítom a nemet, ha tehetem, a haja tövénél ragadom meg az öreget, de az Ördög arrébb lök. Láss csodát! Ismét főzök. A Fényes jópár féregrágta szálfáját ugyan emlékbe adta az Öreg Ördögnek, de a haláltáncot végigjárta. Derryt továbbra is hűségesen kíséri halászszerencséje, az oceanográfusok a négyest építik. így csapongnak gondolataim, s ez annak a jele, hogy belőlem már sosem lesz éttermi szakács. Ki látott valakit úgy kotyvasztani, hogy közben szüntelenül jegyzetel. És ez még hagyján, tartok én attól is, hogy Ericről ragadt rám valami betegség, s talán a két dundi gyerek sem köthetne már le olyan szilárdan, hogy mozdulni se tudjak. Mennyire gyűlölöm Ericet! Pedig kezdem már érteni. Sőt, azt is tudom, hogy gyűlöletem a tehetetlenségem jele. Negyedik napja, hogy kotyvasztok. Latolgatom, érdemes-e egyáltalán ezeket a jegyzeteket írogatnom. Eric megsemmisítő fölénnyel vezet előttem. íme, a „góllistája”: Első gól: Az első világháború alatt egy aknaszedő parancsnokaként szolgált. Egy német torpedótámadás után Eric az, aki úszni nem tud, s nem fúl vízbe. Második gól: Váltás. Eric most egy felderítő repülőgép parancsnoka. Hétszázötven méter magasságból zuhan az égő gép a Földközi-tengerbe. Eric túléli... Harmadik gól: Eric megnősül. Mint újdonsült férj és hajótuladonos a Kanári-szigetek mellett fut zátonyra. A házassága is. A vízből az utolsó pillanatban, de kihúzzák ... Negyedik gól: Maga tervezte dzsunkáját Formoza szirtjeinek veri a tájfun. Ericet gerendába kapaszkodva találják. További hajótörései: Ausztráliában, a Salamon-szigeteken, a Hawai-szigeteken, majd ismét a Kanári-szigeteken. És mindig valamilyen ügy érdekében. Ebből nyilvánvaló,
