Irodalmi Szemle, 1983
1983/3 - Ozsvald Árpád: Az fgyag himnusza (vers)
ozsvALD Arpád Az agyag himnusza Kovács Margitnak in memoriam Énekeljetek nagyhasú kancsók, csücsörítő, csodás halacskák, bőszoknyájú, dundi menyecskék, kék erdőben sétáló madarak, pókhálós arcú, csendes öregek ... Zengjétek az agyag himnuszát! A forgó korongon most mesét álmodik Kovács Margit, kíváncsi angyal leskelődik az ajtó mögött, a fehér tálból felrepül a feketeszárnyú, piroscsőrű tűzmadár, kitárulnak gyermekkorom ablakai, megáradt, tavaszi erecskék kivetett iszapjában gázol fiával a szamaras-ember s a furulya szavára a mező virágai, tarkán, akár a kivarrott szőttesek, lengenek a tavaszi szélben. Énekeljétek, zengjétek az agyag himnuszát! A mézeskalács-színű, szomorú-szemű lovacskák most indultak útnak a szégyenlős, nagykendős Máriával, s a hajnali, tündéri fényességet betölti a harsány kakasszó.
