Irodalmi Szemle, 1983

1983/2 - ÉLŐ MÚLT - Tóth László: Tanulmány a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar hivatásos színjátszásról (részlet)

nalas együttest kovácsolhat belőlük, amely bármelyik hivatásosakból álló társulattal felveheti a versenyt.”63

Erre az időszakra, tehát még az 1948-as esztendőre esik a Faluszínház (Dedinské divadlo) megalakulása is.64 A fentiekben láthattuk, hogy a Faluszínház eszméje már Bagar 1945-ös tervezetében is megfogalmazódott. Sőt, néhányan már közvetlenül a Kassai Kormányprogram után mérlegelni kezdték egy falujáró színház megteremtésének lehetőségét.65 Miként Csehországban és Morvaországban, Július Ďuriš miniszter inicia- tivitásának köszönhetően még a felszabadulás évében, 1945 novemberében megalakult a prágai Faluszínház (Vesnícke divadlo). Am Szlovákiában erre a pillanatra még három évet kellett várni. A szlovák Faluszínház megalakulására azon az ülésen került sor, melyet a Mezőgazdasági és Földreformügyi Megbízotti Hivatal (Povereníctvo Pôdohospodárstva a Pozemkovej reformy), hívott össze 1948. június 8-án az Iskola-, Tudomány- és Művészetügyi Megbízotti Hivatal (Povereníctvo školstva, vied a umení), a Tájékoztatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatal (Povereníctvo informácií a osvety), valamint a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége (Jednotný zväz slovenských roľníkov) képviselőinek résztvételével. Az első előadásával 1948. október 13-án bemutatkozó társulatot a kezdet kezdetén František Smažík, a cseh Faluszínház akkori igazgatója fogadta magáévá, s a társulat ennek tizedik együtteseként kezdte meg működését. Két nappal később a társulat már turnéra is indult és 1948. október 15-e és 1949. február 6-a között a nagyszombati, tapolcsányi, privigyei és turócszentmártoni járások 47 községében 141 előadást tartott. Csakhamar bebizonyosodott azonban, hogy egy társulat nem képes kielégíteni a szlovákiai falvak színházi igényeit, ezért az új színiévad kezdetétől, azaz 1949. augusztus 1-től a szlovák Faluszínház levált a cseh Faluszínházról, pozsonyi székhellyel önállósult és két újabb társulattal gyarapodott.66 Ebben az esztendőben egyébként további (kerületi és területi hatósugarú) színházak is alakultak.67 A Színházi és Dramaturgiai Tanács 1950. január 21-i ülésének határozata szerint a válogató bizottság köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az 1950/1951-es évad kezdetétől a Faluszínház magyar együttese is megkezdhesse működését.68 Ennek köszönhetően az eleinte Drahoš Želenský, később Rudo Debnárik által igazgatott Faluszínház kötelékében — Szlovákia Kommunista Pártja, valamint a Mezőgazdasági és Földreformügyi Megbízotti Hivatal javaslatára69 — 19 50. augusztus 1-én végre megalakulhatott az első hivatásos magyar színtársulat a felszabadulás utáni Szlovákiában.70 Az együttes művészeti vezetője Gerlej Tibor lett.71

A FALUSZlNHÄZ MAGYAR TAGOZATA ÉS AZ INDULÁS ÉVEI

A hivatásos magyar színjátszás a felszabadult Csehszlovákiában még az irodalomnál is megkésettebben,72 s annál nem kevésbé mélyről indult. És ha az utóbbi években történt is néhány kísérlet, amely arra irányult, hogy kétségbe vonja, illetőleg kiigazítsa Fábry Zoltán irodalmunkra vonatkoztatott nevezetes korszakolását,73 ez a korszakolás a csehszlovákiai magyar színházi életre, játékszíni kultúrára egészen jól alkalmazható. Fábry szerint irodalmunk első periódusa 1918-tól 1938-ig, a második periódusa — a „néma évek” időszaka — 1938-tól 1948-ig tartott, a harmadik — általa „harmadvirágzásnak” nevezett —, máig húzódó szakasza pedig 1948 végén, az Oj Szó megjelenésével kezdődött.

De hogyan érvényes mindez a színjátszásunk területén?

Az első szakasz a csehszlovákiai magyar színjátszás indulásának, nemzetiségi színházkultúránk és színháztudatunk kialakulásának, differenciálódásának időszaka volt. Korábban már szóltam erről a periódusról, ezért most csupán egy babonát szeretnék eloszlatni. Mégpedig színházkultúránk semmiből indulásának babonáját. Hiszen a szlo- venszkói magyar színjátszás két centruma, Kassa és Pozsony már az 1918 előtti Magyarország aránylag jól szervezett vidéki színészetének is két erős központja volt, s az éppen „ügyeletes” pozsonyi és a kassai színidirektorok — Polgár Károly és Faragó Ödön — társulataikkal együtt az államfordulat után is a helyükön maradtak,74 s ezzel a szlovenszkói magyar játékszíni kultúra indítása gyakorlott színházi vezetők és színészek osztályrésze volt.

Elfogadhatjuk a Fábry által megvont határokat a második periódusra vonatkozóan is, azzal a kiegészítéssel, hogy ezt az időszakot két belső szakaszra osztjuk. Ezek közül