Irodalmi Szemle, 1983

1983/2 - Alabán Ferenc: Eszmeiség és életérzés Bábi Tibor költészetében

akár esztétikai viszonyról van szó. így mindig minden író meditálni és filozofálni fog, s a líra szükségszerűen megteremti a maga reflexív filozófiai műfaját. Csakhogy itt különbség van a versbe foglalt filozófia és az új költői műfaj között... Az igazság, még ha a költő maga is fedezi fel, itt nem úgy szerepel, mint filozófiai értekezlet vagy kutatás tárgya, hanem az esztétikai viszony létrejöttének oka.” (Korszerűség és pártosság)

Bábi későbbi költészetében, a Könny a mikroszkóp alatt című verskötetében is a dialektikus filozófia által megismert alapkategóriákra és fogalmakra épít (főleg a meg- szüntetve-megőrzés és a tagadás tagadásának törvénye problémái lépnek előtérbe). A mindenség itt egész kis közösségre, családra, szülőre szűkül le ... Kezdeti költői szakaszához való visszafordulást jelez ez a kötet — eltérően az előzőtől inkább történelem és visszaemlékezés, de helyet kapnak benne a jelen és a jövő víziói is. A versek tartalmi mélysége, formabiztonsága, a lírikus tudatossága mögött húzódik a szándék: Bábi ebben az esetben is mindent el akar mondani a világról, a nemzetiségi sorsról stb. — líráját változatlanul a gondolati elem mozgatja, a dialektikusán analizáló tudatosság és kritikai szellem. Költeményeiben az epikusra jellemző tervező és rendszerező szándék működik, éppúgy mint A forrás éneké ben. Koncsol László így jellemezte Bábi költői nyelvét kötetének megjelenése után az 1966-os Szlovákiai írók Szövetségének gyűlésén: „Nyelve puritán, a természettudományos, filozófiai és költői nyelv szintézise, s valami bibliai pátosz is lobog benne. A világ, amit elénk vetít, már-már a víziók, a próféciák világa. Verseinek fő eleme a kép, amely a gondolat tiszta plasztikus kifejezését szolgálja. Hosszú verssorait csak helyenként ugrasztja meg az indulat.”

A hetvenes években is írt néhány verset a költő, bár prózai kötetei jelentek meg. Ez a pár vers a diaietikus költői fejlődés folytatásaként jött létre, nem tagadva meg a lírikus addigi eredményeit. Az összefüggések végtelenségét ragadja meg a Szőlőfürt című verse, melyben egyszerre hat a múlt, a jelen és a feltételezett jövő: „Édességében ott szunnyad / a holnapi öröm és bánat, a megejtő mámor s a mai nap fáradtsága . . . mély nagy csendességben forr — / forr a must.” Emberi-alkotói harcát, viaskodását fogja át az Ez van című költeménye. A feltett költői kérdésre (Vajon mi van?) megadja a választ, konstatálja az alaphelyzetet: „Ezernyi ismert részlet mögött / az ismeretlen egyöntetű lényeg, / tülekedő sokféleségben / a szerves egynek és egésznek / ordító árvasága — / ez van, ez van..Rezignáció, elhagyatottság és optimista hangulat egyszerre tör fel ebben a végső költői szakaszban Bábinál, s ebben bizonyára alapvető szerepet játszott a költő testi-lelki állapotának alakulása, egészségének romlása is ... Egész életművének végső kicsengése a küzdelem monumentalitásán túl mégis az életösztön erősségét hirdeti, mely képes legyőzni a rontó hatalmak ártását, s a fejlődés, a haladás, a megismerés, az élet folytatása mellett foglal állást: „Hogy él, van valami véghetetlen tisztaság, a szépség / álma, valósága, mely átlényegít minden dolgot, / s a holt kövekben, fűben, fában, a teljes mindenségben / és minden csonka- ságban hozzám, / az emberhez hasonlatos. / Az elvadult magány / és világomlás borzalmából az ő kapuján térek be az / embernek való világba”. A lényegi megoldást az anyag örökké változóságában látja, saját létére vonatkozóan is, mert tudatában van a természetes anyagi lét törvényszerűségeiben való feloldódásnak: „A föld porával táplálkoztam, ittam az ég / vizét s porommal / mindent alázatosan megtérítek majd a föld porának ..

E vázolt költői életmű hangsúlyozott tartalmi szempontjainak vizsgálata és egyben számonkérése lenne többek között aktuális egy objektív válogatást tartalmazó kötet elemzésekor. Vizsgálódásainkat azonban a gyűjtemény aránylag szűkre szabott koncepciója miatt nem terjeszthetjük ki ilyen méretekre. Bábi esete természetszerűen más, mint egy élő alkotó művének válogatása és értékelése, elsősorban azért, mert lezárt költői életműről lehet és kell is beszélnünk, amelyet már teljes terjedelmében felmérhetünk.

A Keresek valakit válogatott versgyűjtemény Bábi első verskötetéből nem hoz egyetlen egy költeményt sem és az egész ötvenes évtized terméséből is mindössze három versnek [Ez is történelem, Okulásul, Bolyongtam sokat] ad teret az első ciklusban. Teljes egészében hozza viszont (jogosan), mintegy fókuszba állítva A forrás éneke című verskötet anyagát. A kötet további két ciklusa (Könny a mikroszkóp alatt, Panta