Irodalmi Szemle, 1983
1983/2 - Alabán Ferenc: Eszmeiség és életérzés Bábi Tibor költészetében
rheij meghatározza a gyűjtemény célkitűzését, mert arra törekszik, hogy főleg a hatvanas évekbeli Bábi-versekből válogatva alakítsa ki belső egységét. Felmerül a kérdés: Célszerű-e és jogos-e mellőznünk Bábi (vagy akárki más) kezdeti költészetének szakaszát és félreterinünk bővebb magyarázat nélkül? Nem kell-e vajon arra gondolnunk, hogy az ő költői fejlődésébe az ötvenes évekbeli lírája is beletartozik, s ezért egy reprezentatív válogatásba ebből az anyagból is érdemének megfelelően válogatunk? Már csak azért is, mert ezek kö'Zö'tt a versek között találjuk azokat az alkotásokat is, amelyek megbízható alapul szolgálnak az ötvenes évek sematizmusával szembeni „más- ként”-ségre. A válogatott kötet alapján az olvasó nem értheti meg maradéktalanul Bábinak azt az ötvenes évekbeli jelentőségét, amit a későbbi kritika méltán hangsúlyoz és elismer: a harmadvirágzás úttörő lírikus-nemzedékének Ozsvald Árpád mellett Bábi Tibor a legjelentősebb alakja. Azok a fogyatékosságok, amelyeket az első (az ötvenes évek végéig tartó) irodalmi szakasz negatív kísérőjelenségeiként sorolhatunk fel, kortársaihoz viszonyítva az ő költészetére vonatkoztathatók a legkevésbé. Bár Bábinak is voltak az ötvenes években egyszerűsítő szemléletet tükröző versei, s ha alaposabban kutatunk, elvétve a későbbi időkben is előfordulnak költeményeiben plakátstílusú versrészletek, mégis megállapíthatjuk, hogy természetes formaérzék, aránylag fejlett verstechnikai készség, határozott hangmegütés jellemezte már első kötetét is. Nyugtalan kutató természete, szenvedélyes eszmei izzása nagyrészt megóvta őt a sematizmus nagyobb buktatóitól, így a túlzó frázisosságtól is. Minden ötvenes években kiadott kötetében vannak új gondolatok, meglátások, s főként ún. kényes problémákat is felvető, bátor hangú versek, amelyek ma Is beszédes dokumentumai Bábi okjektív igazságkereséseinek, elvszerű és elkötelezett nemzetiségi emberi-költői attitűdjének, mert verseiben a magyar nemzetiség világa, életérzése hitelesen szólalt meg... A hangsúlyozottan politikai költőnek számító Bábinál kellően kell értékelni azt, hogy a politikai költészet nagymértékű devalválódása idején jóformán töretlenül tiszta utat tudott befutni, és a politikai kérdések konkrét és bátor felvetésén keresztül eljutott a filozófiai összegezésig ... Ezeknek az értékeknek a felmérésére kevésnek bizonyul a csupán esztétikai szempontokat hangoztató értékmérés ... Ha a röviden vázolt aspektus érvényesítése a mostani válogatásban nem is teljes, a költő egész életművének vizsgálatára vállalkozó feldolgozásnak ezt a szempontot nem szabad figyelmen kívül hagynia ill. jelentőségét kisebbítenie, mert a költői fejlődés történeti relációkban való értelmezése az objektív értékmérés alapfeltétele. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy a válogatás a versek keletkezésének idejét a kötetben való megjelenés időpontjával jelöli, pedig az a költői fejlődés szempontjából nem jelezheti pontosan a belső változásokat és fokozatokat. Ennek a különbségnek lényegét és fontosságát Koncsol László részletekre kitérő elemzéseinél és a harmadvirágzás korszakait értelmező magyarázatainál érezhetjük igazán. Csak egy példa a sok közül: a kötet címadó költeménye, a Keresek valakit valójában 1958-ban íródott és jelent meg először lapban, s csak 1960-ban látott napvilágot kötetben... stb.) Célszerű és funkcionált lett volna egy elemző tanulmány közlése is a válogatott versek kötetében, ahogy az befejezett életművek esetében szokás... (Madách, 1982)
