Irodalmi Szemle, 1983
1983/2 - Alabán Ferenc: Eszmeiség és életérzés Bábi Tibor költészetében
Alabán Ferenc ESZMEISÉG ÉS ÉLETÉRZÉS BABI TIBOR KÖLTÉSZETÉBEN /Keresek valakit — válogatott versek 1954—1977) „Meditálásra hajlamos gondolati és politikai költő” — írta róla Egri Viktor; „a szó legtisztább, fogalmi értelmében vett gondolati költő, aki széleskörűen szerteágazó problematikájában jóformán a szocialista ember minden fontosabb kérdésére keresi a feleletet” — értékelte Duba Gyula; „dialektikusán gondolkodó költő, s lírájának középpontjában a szocialista humanizmus, a hazafiság költői és nemzeti öntudata áll” — vallotta róla Csanda Sándor. Értékelői által kiemelt alapvető lírikusi jellemvonását — az ember és társadalom iránti elkötelezettségét — maga a költő fellépésétől kezdve öntudatosan vállalta és hangsúlyozta. „A hamisan, sematikusan értelmezett vagy tilalmas problémákkal való bátor és becsületes megküzdésből Bábi a legtöbbet vállalta” — írta helytállásáról Turczel Lajos; „Bábi egész költészete tipikusan nemzetiségi jelenség, mint Győryé, rögtön megszólalásának első éveiben, azzal a megszorítással, hogy a nemzetiségi történelem legdrámaibb pillanataiból, sorsunk kataklizmaszerű fordulásaiból szűri le tanulságait, és építi föl lírai hősének sajátos magatartását...” — jellemzi Koncsol László. Az idézett, igaz és objektív vélemények segítségével nagy vonalakban meghatározhatjuk Bábi Tibor költészetének helyét és értékeit a csehszlovákiai magyar irodalomban. Bábi költői életművének vizsgálata egyre aktuálisabb feladat — az eddig megjelent kritikák, elemzések, összefoglalások alapszempontjai ha nem is kimerítő jellegűek, mégis kellő előkészítő munkálatok létét bizonyítják. Bábinak minden kiadott kötetéről több kritika, értékelő írás is megjelent, feldolgozásra és tisztázásra vár azonban még elméleti-esztétikai fejtegetéseinek (rendszerének), vitáinak és prózai alkotásainak (elbeszéléseinek, riportjainak, vallomásainak) sora. A Bábi életművét komplexen felmérő irodalomtörténeti munka kétségtelenül nagyban hozzájárulna irodalmi fejlődésünk és értékrendünk több pontjának végleges tisztázásához is, mert Bábi, megítélésünk szerint a harmadvirágzás irodalmának egyik „kulcsembere”, akinek időben körülhatárolt determináló szerepe van a csehszlovákiai magyar irodalmi fejlődés, irodalom- politika és líra alakulásában is. Munkásságának jelentősége, líránk folyamatában betöltött funkciója a felszabadulás után induló irodalom életének és kritikai visszhangjának kontextusában mérhető csak fel igazán. Bábi válogatott verseinek Keresek valakit címen megjelent kötete kapcsán a lírikusi fejlődés leglényegesebb pontjait tárjuk fel vázlat formájában, hogy következtetéseket vonhassunk le a költő lírájának jellegéről és magáról a válogatott kötetről is. A KÖLTÜI ÉLMÉNY LÉNYEGE Bábi 1951-ben indul költői útjára, vállalva egyben az ircdalomalapítás nehezét is — ekkor már kortársaihoz képest viszonylag jól tájékozott a magyar és világirodalomban. Kezdeti verseiben mindenekelőtt a hazára találás öröme, az eláradó hit kap hangot, de témái között megtalálható a múlt, a háború és a burzsoá nacionalizmus elleni magatartás versbe mentése is. Nem véletlenül írta Fábry Zoltán Harmadvirágzás című
