Irodalmi Szemle, 1983
1983/10 - NAPLÓ - Turczel Lajos: Kós Károlyról születésének századik évfordulóján
fogadta, hogy nem háborítja meg hitükben az utraquistákat?... Ha pedig ez igaz, kérdem tőled, aki papi ember vagy, vajon Krisztus urunk parancsa-é, hogy az egyik népnek szabadságot adjon a zsinat, pápa és király abban, amiért egy másik népet a zsinat, a pápa és a király inkvizíció törvényszéke elé állít és máglyára, meg kerékre küld?” Az egyetlen jobbágyával serényen együtt munkálkodó Antal a falujában és a környéken nagy megbecsülésnek, tiszteletnek örvend. Tiszta, szép szerelem szövődik közte és a bájos-okos gyermeklány, Bese Anna között, de ez a kapcsolat már nem tud kiteljesedni, mert 1437-ben bekövetkeznek az ismert történelmi események: Budai Nagy Antal a magyar és román jobbágyok kérésére a bábolnai jobbágyfelkelés élére áll, s átmeneti győzelmek után a felkelés elbukik. A remek szerkezetű és nyelvezetű kisregényben a művészi és eszmei célkitűzés harmonikus egységben valósult meg, s ezáltal a haladó történelmi tradíciót felelevenítő munka nemcsak Kós írói életművének legjobb darabja lett, hanem az erdélyi, sőt az egyetemes magyar irodalomnak is kiemelkedő alkotása. Legnagyobb igényű regényét, az István királyról szóló Az országépítőt viszont problematikus műként kezeli az irodalomtörténetírás. Ez az izgalmasan olvasmányos munka kétségtelenül egy megkésett stílustörekvéshez, a két háború közti erdélyi romantikus történeti regény iskolájához kötődik (Makkai Sándor, Gulácsy Irén, Tabéry Géza stb.), de egyrészt pompás korfestő nyelvezete és több szuggesz- tívan korhű fejezete van, másrészt megjelenése idején: a fasizmus előretörésekor és a második világháború közeledtekor történelmi németellenességével hatásos antifasiszta tendenciát fejezett ki. Hogy ez így volt, az 1942-ben bizonyosodott be, amikor a regény alapján készített és a budapesti Nemzeti Színházban bemutatott drámát (Országépítőj a reakciós németbarát kritika nyomására a színház kénytelen volt levenni műsoráról. Korábban, 1937-ben, a jobboldali katolikus sajtó támadása miatt hasonló sorsa volt a Vígszínházban bemutatott Budai Nagy Antal c. Kós-drámának. A szépíró Kós itt felvázolt portréját még azzal egészíthetjük ki, hogy az ötvenes évek derekán, amikor már túljárt a hetvenedik életévén, olyan új regény írásába kezdett, amelynek színtere a XIV. századi Kolozsvár lett volna, hősei pedig az a nagytehetségű testvérpár: Kolozsvári Márton és György, akiknek egyetlen fennmaradt alkotása a prágai Hradzsinban lévő Szent György-lovasszobor. A nagy érdeklődéssel várt regény — melyből az Utunk folyóirat egy részletet is közölt — az idős író szívbetegsége miatt nem készülhetett el. Turczel Lajos
