Irodalmi Szemle, 1983
1983/10 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: A huszita magyar bibliafordítás problémái
Iéjivq) mnnmsr Csanda Sándor A HUSZITA MAGYAR BIBLIAFORDÍTÁS PROBLÉMÁI (A cseh—magyar művelődési kapcsolatok első fontos fejezete] Az eddigi szakirodalomban azt olvassuk, hogy a legrégibb magyar bibliafordítás szövegét három kézirat őrizte meg számunkra: a Bécsi-kódex (ószövetségi kisebb könyvek), a Müncheni-kódex (négy evangélium) és az Apor-kódex (a zsoltárok töredékes fordítása). A Bécsi-kódexről már tudjuk, amit Döbrentei még nem mert biztosan állítani, hogy másolat. Első leltározója, Forlosia Miklós, a XIV. századra teszi eredetét (Nyelvemléktár 1. köt., 1874), később Horváth Cyrill, Melich György, Mészöly Gedeon, Szily Kálmán a XV. század elejére, s a Müncheni-kódexszel egykorúnak tartják. Ez utóbbiban azt olvassuk, hogy 1466-ban befejezett másolat. Az élén álló naptárkerék alapéve 1415, maga a naptárkerék az 1416—1435-ös évekre szól. Szily Kálmán hozzászólása óta (M. Nyelv, 1907, 291.) erre az időre teszik az egész biblia fordításának idejét, mert ezekben az években lehetett a kereket még kényelmesen használni. Az Apor-kódex mai alakjában másolat. (Nyelvemléktár, 8. köt.) Eredetije vagy egykorú a másik kettővel, vagy — s ez valószínűbb — azoknál is régibb. Ránk maradt mai másolata későbbi a Müncheni-kódexnél. A kódex feltehetően három kéz műve, de a három író közül egy sem nevezte meg magát, sem a kódex korát nem árulta el. Lássuk, mit tartalmaz a három kódex. A Bécsi-kódex az ószövetségi ún. kisebb könyveket tartalmazza, s ezeket a Vulgátától eltérő sorrendben hozza. A Müncheni-kódex főszövege a négy evangélium, az Apor-kódex pedig töredékben adja a zsoltárokat s a nagy ünnepekre rendelt canticumokat és himnuszokat. A Bécsi- és a Müncheni-kódex összetartozását már Döbrentei Gábor felismerte.1 Hogy az Apor-kódex összefügg a másik kettővel, azt Simonyi Zsigmond (Akad. Értesítő, 1884, 196. 1.) és Horváth Cyrill (Itk, 1896, 6.) állította. Később Szily Kálmán (M. Nyelv, 1917, 41.) és Mészöly Gedeon (M. Nyelv, 1917, 44.) állapították meg a biblia jellegzetes nyelve alapján a három kódex különböző részeinek összefüggését, s összeállították a legrégibb magyar bibliafordítás családfáját. A HUSZITA EREDET KÉRDÉSÉNEK TÖRTÉNETE A régi kódex-bibliát egészen a múlt század utolsó évtizedéig ferences, tehát katolikus bibliának tartották. Káldi György az 1626-ban megjelent bibliafordításában szól egy kétszázéves katolikus bibliafordításról. Az ő korában tudtak még egy 1426 tájáról való kéziratos magyar bibliáról. Ez a korjelzés egybevág a Szily Kálmán adta kormeghatározással. Káldi értesítésére már Révai2 és Döbrentei3 is hivatkozott. Hogy lehet az, hogy ily szívós hagyomány ellenére is felmerülhetett a huszita eredet kérdése? A gyulafehérvári ferences krónika4 elmondja, hogy Marchiai Jakab pápai inkvizítor elől a kamenici (Kamene) nép egy része éjnek idején Tamás és Bálint papok vezetése
