Irodalmi Szemle, 1982

1982/10 - Takács András: A CSEMADOK és a csehszlovákiai magyar néptáncmozgalom

— ének, zenekar, tánc — amatőr együttesek létrehozását indítványozta. Sajnos, az Ilyen szerkezetű együttesek megszervezéséhez nem voltak meg a kellő feltételek: szakemberek, anyagi bázis, próbatermek, vezetők. Ez azonban nem gátolta meg a mozgalom továbbfejlődését.

Erőteljesen az élre tört a pozsonypüspöki CSEMADOK helyi szervezetének a csoportja, a Felsőcsallóközi Népművészeti Együttes, Sztriezsenyec (Horváth) Rudolf vezetésével. Összetétele ilyen volt: tánccsoport, szólóénekesek és honorált népi zenekar. Rövid időn belül szép műsorral álltak a közönség elé. 1955 júliusában eljutottak Prágába, az I. Országos Spartakiádra, ahol estéről estére műsort adtak a sportolóknak, a világ minden tájáról odasereglett vendégeknek. Műsorukat Zdenék Nejedlý akadémikus, kulturális miniszter is megtekintette. Elismerően nyilatkozott fellépésükről. Az együttes 1955—59 között kb. hetvenszer lépett színpadra. A CSEMADOK KB a Népes ruhatárából, zenekari felszereléséből nekik is juttatott. Sikeres prágai szereplésükért 5000 korona anyagi támogatásban részesítette a csoportot. Az együttes 1956-ban is folytatta szereplését. A nyár folyamán a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa, Štefan Tóth, Takács András segédletével filmre vette a Szálkái mulatság (Sztriezsenyec R.) és a Vetélkedő (Takács A.) c. táncokat. Még ez év novemberében és decemberében Magyarországon is többször fellépett a csoport. Decemberben Gömörben is szerepeltek, 30-án részt vettek a Losoncon megrendezett csehszlovákiai magyar dolgozók I. Országos Dal- és Táncünnepélyén, népművészeti fesztiválján.

A nemzetiségi kulturális élet fellendülése, bekapcsolódása Csehszlovákia kulturális életébe, elősegítette a helyi fórumokon kívül a járási, kerületi és az országos fórumok kialakulását. A nemzetiségi táncversenyek, vetélkedők, fesztiválok rendszere csak 1955-ben alakult ki.

A mennyiségi gyarapodás lassan minőségi változást eredményezett. Létrejöttek a mozgalom irányadó együttesei, a járási, kerületi és az országos bemutatók fórumai: a helyi és a körzeti CSEMADOK-napok, a járási dal- és táncünnepélyek, az aratási és a szüreti fesztiválok, az országos népművészeti fesztiválok, az országos kulturális ünnepélyek.

1955-ben helyi, ill. járási CSEMADOK-napok megrendezésére került sor. 1956-ban járási, kerületi és országos dal- és táncünnepélyt rendeztek. Ezt megelőzően az őszi hónapokban négy kerületi dal- és táncünnepélyt szerveztek: Losoncon, Léván, Galántán és Bodrogszerdahelyen. A legjobbak aztán részt vettek az országos találkozón. Köztük voltak a rozsnyói, a bodrogszerdahelyi, a szinai, a nagymegyeri, a somorjai, a pozsony- püspöki, a fülekpüspöki, a tornaijai, a losonci, a rimaszombati, az egerszegi, a negyedi, a garamszentgyörgyi, a köbölkúti, és a tardoskeddi CSEMADOK helyi szervezeteinek csoportjai.

Az országos szemlének összegező jellege volt. Egy több mint fél évtizedes folyamatot zárt le, meghatározta a további fejlődés útját. Sajnos, az országos dal- és táncünnepély nem adott teljes képet a szlovákiai táncmozgalomról. Hiányoztak a mozgalomban jelentős helyet elfoglaló hagyományőrző csoportok. Ezek a csoportok a járási és a kerületi szemléken még ott voltak. A CSEMADOK vezetősége felismerte ezt a hiányosságot. Az 1957-es II. országos rendezvényen már ezek a csoportok is jelen voltak. A východnái szlovák és a strážnicei morva fesztiválok adták a követendő példát.

Ezután már évente rendeztek járási és kerületi CSEMADOK-napokat. Az országos dal- és táncünnepély pedig a zárt falak közül a szabadtérre került: a gyönyörű Schubert-parkba, Zselizre. A hagyományőrző csoportok bevonásával évente mutatta be legszebb népművészeti hagyományainkat. Az ünnepély 9—10 órás összműsorában több mint ezer szereplő lép a közönség elé. Ennek mintegy tízszerese a mozgalomban tevékenykedők száma.

A IV. Országos Dal- és Táncünnepélyt 1959-ben, Érsekújvárott a Nyitra folyó partján rendezték meg, 1960-tól pedig Gombaszögön, a Sarló nyári táborhelyén. 1969-től külön- Jcülön került megrendezésre az Országos Népművészeti Fesztivál (Zseliz) és az Országos Dal- és Táncünnepély, ill. kulturális ünnepély (Gombaszög). Míg az egyik csak a népművészeti hagyományok ápolását szolgálja, addig a másik áttekintést nyújt a CSEMADOK, ill. Csehszlovákia magyarságának kulturális életéről, tevékenységéről.

A rendezvények tömegvonzása évről évre nő. A gombaszögi dal- és táncünnepélyre 1964-ben negyvenezren látogattak el!