Irodalmi Szemle, 1982
1982/10 - Debrődi D. Géza: A Kodály-napok és a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom
a koloni Zcmor Hangja vegyeskar, a somorjai HlD vegyeskar, a rimaszombati Gömör vegyeskar és a CSEMADOK komáromi vegyeskara, ezüstkoszorút' a pelsőci női kar, az ipolysági Honti Hangok vegyeskar, a füleki férfi Munkásdalárda, a buzitai vegyeskar, a szenei Napsugár vegyeskar, a CSEMADOK tornaijai vegyeskara, a diószegi VOX HUMANA vegyeskar, a CSEMADOK bátorkeszi vegyeskara s a CSEMADOK és a Városi Művelődési Ház nagymegyeri vegyeskara, bronzkoszorút pedig a rozsnyói Munkásdalárda, a Pedagóg II (a magyar tanítók tőketerebesi Járási énekkara), a CSEMADOK nagykaposi énekkara, a dióspatonyi Barátság énekkar és a Galántai Kodály Zoltán Daloskor kapott. Összegezve a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom 1948 óta elért eredményeit, elmondhatjuk, hogy a rendszertelen tevékenységet a hatvanas évek végén fokozatosan a tudatos és rendszeres munka váltotta fel. A Kodály-napok jelentőségét és fontosságát az eltelt tizenhárom év bizonyította. A Csengő Énekszó rendezvénnyel együtt fórum lett, amelyen minden jelentősebb csehszlovákiai magyar énekkar igyekszik számot adni művészi munkájáról, zenei színvonaláról. Ennek eredményeként énekkaraink színvonalban felzárkóztak a cseh és szlovák kórusokhoz és ma már bátran vesznek részt a Népművelési Intézet országos minősítési versenyein is. Műsoruk sokszínűsége és gazdagsága lehetővé teszi, hogy aktívan részt vegyenek szűkebb tájegységük minden jelentősebb politikai, társadalmi és kulturális rendezvényén, sőt határainkon túl is vendégszerepeljenek. Szakmai és módszertani irányításuk a Népművelési Intézet és a CSEMADOK KB közösen végzi. A két testület munkája időszerű szakmai követelményekből indul ki, segíti ezek gyakorlati megvalósítását. A karvezetőknek lehetőséget biztosít hazai és külföldi kórusversenyek megtekintésére, tapasztalatszerzésre. Tevékenységük legújabb eredménye, hogy a pozsonyi Konzervatórium levelező tanfolyamon ad lehetőséget a magyar nemzetiségű kórusvezetők szakmai továbbképzésére. Kodály Zoltán nem szerette a fesztiválokat és versenyeket — attól tartott, hogy a kampányszerű zenei tevékenység elsorvasztja a tudatos és rendszeres tevékenységet. Am úgy érezzük, hogy a csehszlovákiai magyar kórusmozgalomban kialakulófélben van az a munkaforma, amely biztosítja a folytonosságot, célt és értelmet ad a rendszeres tevékenységnek.