Irodalmi Szemle, 1982

1982/10 - Debrődi D. Géza: A Kodály-napok és a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom

riájának élvonalába, s ezzel jogot nyert versenyezni az A kategóriás minősítéséért. 1979- ben közel állt ahhoz, hogy ez sikerüljön. Külőndíja, melyet ezen a versenyen a kortárs zene magas szintű propagálásáért kapott, így is nagy sikernek számít. Ezek a tények igazolták, hogy a központi ének-zenei szakbizottság — a Népművelési Intézet és a CSEMADOK KB szakmai és módszertani tanácsadó testülete — jól döntött, amikor a IV. Kodály-napok keretében énekkari versenyt javasolt.

Az énekkari verseny (a Kodály-napokon nyújtott teljesítmény) és a Koszorú-pályázat (a területi versenyen nyújtott teljesítmény) eredménye azonban félreértésekre adott okot. Sokan, főleg a hallgatók, nem értették, melyik eredmény minek az alapján született. Ez azt jelezte, hogy a következő Kodály-napok műsorából ki kell iktatni a Koszorúpályázat eredményhirdetését.

Az 1978-tól 1981-ig eltelt időszakról még el kell mondani, hogy az ének-zenei moz galmon belül újabb műfaj kért magának életteret. 1979-ben létjogosultságot nyert a táncdalénekesek versenye, a Melódia. Az éneklő csoportok pedig a Tavaszi szél vizet áraszt folklórverseny keretében mérhették össze tudásukat. Mindkettő kétévenként kerül megrendezésre.

A IV. Kodály-napok énekkari versenyének eredményéből kitűnik, hogy két kórus, amely eddig egyenrangú résztvevőként szerepelt a fesztiválműsorban, ezúttal hiányzik. A CSMTKÉ és az Ifjú Szívek nem tekinthetők amatőr énekkaroknak, ezért az énekkari versenyen nem szerepeltek, de mint vendégek — a kórusok gálaműsorában — szívesen látott énekkarok lesznek a jövőben is.

Az V. Kodály-napok

1981. június 20-án, szombaton Raics István budapesti zeneesztéta tartott előadást Kodály Zoltán életéről és zene-pedagógiai tevékenységéről.

Az V. Kodály-napok énekkari versenyére 24 kórus jelentkezett, ebből huszonkettőt hallgatott meg a központi válogató bizottság (két kórus — a gömörhorkai és a szepsi

— közben visszalépett). Az V. Kodály-napokra, a csehszlovákiai magyar felnőttkórusok központi versenyére a legjobb 14 kórust hívták meg. A verseny győztese ismét a Havasi József vezette kassai Csermely lett. A második helyen a dunaszerdahelyi Bartók Béla kórus (karnagy: Jarábik Imre), a harmadikon pedig a komáromi Szakszervezetek Háza LÍRA vegyeskara (karnagy: Anton Krištof) és a pelsőci női kar (karnagy: Samu Katalin) végzett. A központi versenyen szerepelt további kórusok listája: a Galántai Kodály Zoltán Daloskör — versenyen kívül (karnagy: Véghelyiné Czemez Zsuzsa);

a szenei Napsugár énekkar (karnagy: Ásványi Mária); a diószegi VOX HUMANA vegyeskar (karnagy: Pintér Ferenc); a CSEMADOK buzitai vegyeskara (karnagy: Schreiber István); a füleki férfi Munkásdalárda (karnagy: Csaba Miklós);

az ipolysági Honti Hangok vegyeskar (karnagyok: František Zbarovjan és Bodonyi András);

a CSEMADOK komáromi h. sz. vegyeskara (karnagy: Stubendek István); a koloni Zobor Hangja vegyeskar (karnagy: Simek Viktor); a somorjai HÍD vegyeskar (karnagy: Pokstaller László); a rimaszombati Gömör vegyeskar (karnagy: Lévay Tibor); a CSEMADOK zsérei h. sz. vegyeskara (karnagy: Simek Viktor).

Szinte az egész járás a kórusmuzsika ünnepi hangulatában élt. A versenyző énekkarok a helyi kórusok vendégeként és közreműködésével Vízkeleten, Nádszegen, Szelőcén, Jókán, Negyeden, Zsigárdon, Királyréven, Vágkirályfán és Diószegen hangversenyeztek. Az V. Kodály-napok keretében összesen 12 hangversenyre került sor, több mint 1300 közreműködő énekessel; hallgatóik száma meghaladta a tízezret.

A Koszorúpályázat eredményhirdetésére és a koszorúk átadására 1981. október 13-án került sor Dunaszerdahelyen, a Bartók-centenárium ünnepségeinek keretében (a helyi énekkar itt vette fel hivatalosan Bartók Béla nevét, ifj. Bartók Béla beleegyezésével és jelenlétében). A Koszorú-pályázat eredménye: Aranykoszorút — a zsűri külön dicséretével — a kassai Csermely kórus, a komáromi Líra vegyeskar és a CSEMADOK zsérei h. sz. vegyeskara, aranykoszorút a dunaszerdahelyi Bartók Béla vegyeskar,