Irodalmi Szemle, 1982

1982/10 - Debrődi D. Géza: A Kodály-napok és a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom

dődött az ünnepség-sorozat. A galántai járás 14 magyar tannyelvű alapiskolájának 27 tanulója, illetve a nyugat-szlovákiai kerület 4 középiskolájának 9 tanulója mérte össze tudását a helyes magyar beszédben. (Az alapiskolák kategóriájában galántai, a középiskolákéban érsekújvári siker született.) A kiejtési verseny ugyancsak Kodály pedagógiai célkitűzéseit kívánta követni („Az egyik a szép magyar beszéd, a másik az ének szép hangzása, a helyes kiejtésének elérése. Ezt pedig a gyermekeknél kell elkezdeni, akiket még nem rontott el semmiféle rossz hatás.”].

Az első nap másik kiemelkedő eseménye a gyermekkórusok fesztiválja volt. Ezen tizenkét gyermekkar szerepelt. Tíz énekkar önálló műsort adott, két kórus csupán a közös számokban lépett fel. A 668 gyermekdalos Felsőszeli, Nádszeg, Negyed, Diószeg, Pozsony, Komárom, Bátorkeszi, Nagymegyer, Ipolybalog, Szene, Vágsellye és Galánta iskolai énekkarait képviselte. Néhány énekkar alapos felkészültségről és magas művészi színvonalról tett tanúbizonyságot, zömük azonban még kezdő kórus volt, tagjaik akkor ismerkedtek a karéneklés alapjaival.

Az est fő műsora egy irodalmi összeállítás volt Kodály Zoltán életéről, amelyben ghýmesi népdalénekesek és hangszerszólisták működtek közre. A műsor második részében a komáromi Egyetértés Munkásdalárda, a Galántai Kodály Zoltán Daloskör és a nagymegyeri Csallóközi Népi Együttes vegyeskara szerepelt. Az emlékest bevezetéseképp Záreczky László beszélt Kodály Zoltán és Galánta kapcsolatairól.

Galántán kívül a járás több községében hangversenyeztek aznap este az énekkarok. Vágkirályfán a budapesti VASAS Művészegyütttes énekkara és a CSMTKÉ, Negyeden a pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium leánykara és a rimaszombati Gömör vegyeskar, Pereden az Ifjú Szívek tánc- és zenekara lépett fel, Deákin pedig a CSEMADOK helyi szervezetének (akkor országszerte ismert) Győzelmes Ot Népi Együttese mutatta be Kodály Zoltánt méltató műsorát. Felsőszelin a pozsonyi Kilencéves Alapiskola gyermekkara és az Ifjú Szívek énekkara szerepelt, Kosúton pedig a felsőszeli ének- és tánckar lépett fel nagy sikerrel. Valamennyi fellépés előtt felolvasták Schleicher László zenetanár Kodály Zoltán életét és munkásságát méltató írását.

1969. június 22-én, vasárnap 9 órától Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző tartott előadást a galántai tanonciskola éttermében Kodály Zoltán és a zeneoktatás címmel. Délután 15 órakor kezdődött a csehszlovákiai magyar felnőttkórusok fesztiválja, amelyen 13 énekkar szerepelt:

a Galántai Kodály Zoltán Daloskör (karnagy: Ag Tibor); a CSEMADOK felsőszeli énekkara (karnagy: Soős Kálmán); a deáki Győzelmes Út Népi Együttes énekkara (karnagy: Kovács Ödön); a komáromi Egyetértés Munkásdalárda (karnagy: Jarábik Imre); a nagymegyeri Csallóközi Népi Együttes vegyeskara (karnagy: Ag Tibor); a rimaszombati Gömör Népi együttes vegyeskara (karnagy: Lévay Tibor); a CSEMADOK nagykaposi h. sz. énekkara (karnagy: Kovács Aladár); a rozsnyói Munkásdalárda (karnagy: Máté László);

a pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium leánykara (karnagy: Kulcsár Tibor); a szeredi tanítók ZVON vegyeskara (karnagy: Viliam Karmazin); az Ifjú Szívek énekkara (karnagy: Kuckó Gábor);

a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (karnagyok: Ag Tibor, janda Iván és Vass Lajos);

a budapesti VASAS Művészegyüttes vegyeskara (karnagy: Vass Lajos).

A közönség soraiban foglalt helyet Kodály Zoltán özvegye és annak édesanyja, valamint Kecskemét város Tanácsának küldöttsége. A vendégek között képviseltették magukat a központi, kerületi, járási párt-, állami és kulturális szervek, illetve intézmények.

Az I. Kodály-napok művészi sikere termékenyítőleg hatott a csehszlovákiai magyar kórusmozgalomra. A rendezvény szakmai és szervezési tanulságait a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya és a CSEMADOK KB művészeti osztálya dolgozta fel, s e két osztály készített távlati tervet az énekkari mozgalom fellendítése érdekében. A mozgalmon belül különválasztották a gyermek- és ifjúsági kórusokat a felnőtt-ének- karoktól és az I. Kodály-napok mintájára 1971 júniusában, Érsekújvárott megszervezték az I. gyermek- és ifjúsági énekkari fesztivált, amely később a Csengő Énekszó elneve-