Irodalmi Szemle, 1982
1982/10 - Debrődi D. Géza: A Kodály-napok és a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom
Kodály-napok, 1969: Kodály Zoltán özvegye is ellátogatott Galántára zést kapta. Az érsekújvári rendezvény irányelveit a Népművelési Intézet javaslatára az SZSZK Kulturális Minisztériuma hagyta jóvá. Döntés született továbbá a Kodály-napok háromévenkénti, periodikus megrendezéséről, állandó színhellyel (Galánta). A II. Kodály-napokra Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmával került sor. Ezeket a napokat akkor még a magyar felnőtt-énekkarok III. országos fesztiváljaként tartották nyilván, az 1961-es zselizi rendezvényt tartva elsőnek. Ettől a külön jelzéstől 1981-ben álltunk el, mivel a zselizi rendezvény nem esik ciklikusan a Kodály- napok rendezvény-sorozatába, és az irányelve is más szempontok alapján született. Mivel azonban azonos célokat követett, a Kodály-napok elődjének tekintjük. Jelentősége ezáltal semmit sem csökken. A II. Kodály-napok 1972. június 17-én, szombaton 9 órától dr. Vikár László zenetudós, a Magyar Tudományos Akadémia dolgozója Kodály Zoltán életéről és munkásságáról tartott előadást a központi karmesteri klub tagjai és a magyar tannyelvű kilencéves alapiskolák zeneszakos pedagógusai részére. Az értékes információk után a galántai jnb kulturális osztálya és a járási múzeum rendezésében kiállítás nyílt Kodály Zoltán szlovákiai vonatkozású dokumentumaiból. Az előadást és a kiállítást csaknem 300-an hallgatták végig, illetve tekintették meg. Délután került sor a galántai járás gyermekkórusainak fesztiváljára, amelyen 3—3 szlovák és magyar tannyelvű iskola énekkara vett részt. A szombat esti fő műsor színhelye a ma már Galánta város területéhez tartozó Taksony volt. A CSMTKÉ Kodály születése 90. évfordulójának szentelte műsorát. A fesztiválon szereplő kórusok ezenkívül Diószegen, Nádszegen, Királyréven és Pereden is felléptek.
