Irodalmi Szemle, 1982

1982/10 - Mártonvölgyi László: A Zobor alatt Kodály nyomában

itt Hanusz tanítóval lépett kapcsolatba, ő hívta be aztán az iskolába a falu öregeit, akik ott énekeltek és balladákat mondtak. Kodály Pindes Kata nevét jegyezte fel közülük.

A zeneszerző Nyitraegerszegen is járt. Somos Péter iskolaigazgató egy kedves epizódot mondott el róla, ezt is csak hallomásból. Kodály itt is az iskolában énekeltette a népet, de aztán házról-házra járt. Így jutott el Hradil nénihez, aki be sem engedte az udvarába, mert hát nem lehet más az a hosszúkabátos vándor — fonográffal a hóna alatt —, mint énekes koldus, aki először énekel, aztán kéreget. Ki is küldte az unokáját, hogy adjon néhány fillért a szegény koldusnak. Ezt az epizódot a tanító fia, Somos Elemér meg is írta a Nyitrai Lapok című újságban.

Azt sem tudja mindenki, hogy Kodályt családi kapcsolatok is fűzték Nyitrához, s ezért még az első világháború éveiben is ellátogatott a városba. Itt élt nővére, Kodály Emília. Apjuk — Kodály Frigyes — vasutas volt, aki eleinte Budapesten élt, itt született Emília, 1880. március 31-én. Az apát később Kecskemétre nevezték ki állomásfőnöknek, ott született Kodály Zoltán, majd Galántára kerültek, s itt született a harmadik fiú, Kodály Pál (1890. június 29-én]. Kodály Emília szintén vasutashoz, Rózsa Szilveszterhez ment férjhez, akit később állomásfőnökként Nyitrára helyeztek, és a nyit- raiak hamarosan megkedvelték a családot. 1919-ben, amikor Nyitrát is elérte a világháború utáni tífuszjárvány, Kodály Emília is a járvány áldozata lett. Rózsa Szilveszter szép síremléket állíttatott neki, ez ma is megvan. Megfakult betűit Mihályffy László nyitrai festő saját költségére bearanyoztatta, úgyhogy a Kodály név a nyitrai temetőben is ragyog.

„Kodály Zoltán összegyűjti a magyar népdal legszebb virágait”. Janovits István karikatúrája (1933)