Irodalmi Szemle, 1982
1982/10 - Soóky László: Mama ne öld meg a táltoscsikót (versrészlet)
SOÖKY LÁSZLÖ Mama ne öld meg a táltoscsikót (részlet) Ott megy az anyám hatalmas pöttöm asszony fekete meg vasderes táltosokról álmodik megkapálja a sírokat minden halottaink helyét tudja ott is ahol a fejfa már rég elkorhadt pityeregve ültet árvácskát meg liliomot gesztenye-szemével öntözgeti új szívet kapott a minap króm-nikkel dibdobot a piros helyébe mely bizton hetvenkettőt ver halálában is most látom csak a fegyelmezett készülődését helyére teszi a zsoltárt új naftalin-golyót a fekete ruhái közé ott megy az anyám körötte az ég csillagai fázós kisjézus ül az egyiken didergő bátyus bárányka a másikon dermedt szitakötők meg pillék verdesnek a kék ragyogásban kántálva gyónnak a megváltó fülébe halálos vétektelenségeket II. mama vigyázz le ne ess a papa hiába kap utánad nem bírja el pille-testedet ne repkedj az ég madaraival furulyás csontjukat mért kívánod epedve ők visznek föl úgyis a hajnal pirosába ők csipegetik el a húsod a nagy fehér télben csaponghatsz még kedvedre táltoscsikót küldök majd neked hiszen tudod már a Deres is táltos meg a Csillag is táltos rájuk terítheted a berliner kendődet szántogathatsz velük vesszőkocsit fonok azon megyünk a Bánomba hazahozzuk a tököt meg a babot nálad lesz a gyeplő danolunk az úton meglásd a bögölyöket mind agyoncsapjuk az ostornyéllel te végig fent ülhetsz majd én tartom a sa- roglyát a partokon völgynek meg nagy vág- tatással megyünk hadd zörögjön hátul az i- tatókanna csak most most vigyázz mama le ne ess a papa hiába kap utánad nem bírja el pille-testedet