Irodalmi Szemle, 1982

1982/9 - Jakab István: A csehszlovákiai magyar nyelvművelés legfontosabb kérdései III.

illetve nem fogják, fel a köztük lévő funkciókülönbséget: „Gyenge nő lévén, mégis, vállalta ezt a nehéz fizikai munkát” — „Erős létére nem tiltakozott a megerőltető munka ellen”. A lévén határozói igenévvel okot fejezünk ki, a létére névutóval, pedig i megengedést. E két mondatban felcseréltük ezt a két elemet. Az elsőben nem az ok, hanem az ellentét, illetve a megengedés kifejezésére, tehát a létére névutóra van szükségünk (a mégis kötőszó elmarad): „Gyenge nő létére (= bár gyenge nő volt) vállalta ezt a nehéz fizikai munkát.” A második mondatban nincs ellentét, tehát nem a megengedés, hanem az ok kifejezésére van szükség, vagyis a lévén határozói igeneves szerkezetre: „Erős lévén {= mivel erős volt), nem tiltakozott a megerőltető munka ellen.”

Gyakori hiba a birtokos jelzős szerkezet (vagy alkalmi összetétel) felcserélése minőségjelzős szerkezettel: szlovák nyelvtanulás, nemzetiségi osztályvezető, használt cikkeladás, meleg ételjelszolgálás stb. Helyesen: a szlovák nyelv tanulása vagy szlovák- nyelv-tanulás, a nemzetiségi osztály vezetője vagy nemzetiségiosztály-vezető, használt cikkek eladása vagy használtcikk-eladás, meleg ételek felszolgálása vagy melegétel- felszolgálás stb.

Itt említjük meg az összetett szavaknak és az olykor hibásan megválasztott jelzővel alkotott jelzős szerkezeteknek az értelmi zavart okozó felcserélését is: „János bácsi megelégedéssel szólt női orvosáról”; „Péter nő orvos lett; kórházunk nőgyógyászatának ő a főorvosa”; stb. A női orvos vagy nőorvos: a női betegségek szakorvosa, más szóval: nőgyógyász; a nő orvos vagy orvosnő: az az orvos, aki neme szerint nő. Tehát János bácsi vagy a nő orvosáról, vagy az orvosnőjéről szólhatott megelégedéssel. Péter ellenben nem nő orvos, hanem vagy női orvos, vagy nőorvos. Ezeknek a szavaknak, kifejezéseknek analógiájára értelmezzük a következőket is: női szabó, nő szabó, szabónő; férfiszabó, férfi szabó; női fodrász, nő fodrász, fodrásznő; férfi fodrász, férfifodrász stb.

b) Szerkezetvegyítés

A szerkezetvegyítésnek két típusával is találkozunk. Az egyik akkor fordul elő, amikor két hasonló értelmű szerkezetet figyelmetlenségből, tájékozatlanságból összekeverünk, s szokatlan és sokszor zavaros szókapcsolatot hozunk létre:

azon függött (azon múlott vagy attól függött);

megoldja a hibát (megoldja a problémát, nehézséget vagy kijavítja, megszüntetni,, eltávolítja, felszámolja stb. a hibát);

az üzem egyik legkeresettebb termékei közé tartozik (az üzem egyik legkeresettebb terméke vagy az üzem legkeresettebb termékei közé tartozik);

több mint valószínűleg (valószínűleg vagy több mint valószínű);

lévén, hogy újságíró vagyok (újságíró lévén vagy mivel újságíró vagyok).

c) Szólásmegváltoztatás és -keverés

Szintén gyakori hiba. Sokan nem ismerik pontosan a szólást, mégis használják; illetve nem néznek utána, mi a pontos formája. Márpedig olykor a legcsekélyebb változtatás is konkrét értelművé (és zavarossá) teheti a szólásokat, noha éppen az átvitt értelmű- ségük miatt használjuk őket: inába küldte a bátorságát (h.: inába szállt a bátorsága); üres kapukat dönget (h.: nyitott kapukat dönget); az oroszlán nagyobbik részét választotta (h.: az oroszlánrészt választotta; más összefüggésben: oroszlánrész jutott neki valamiből); vágjunk a dolgok elevenébe (h.: közepébe; más szólás: valakinek az elevenébe vág).

d) Az -é birtokjel és az -i birtoktöbbesítő jel elhagyása

Többen nincsenek tisztában e jelek funkciójával. Az -é birtokjel a birtokost megnevező szó végén a birtokra, az -i meg a birtok többségére utal. Ezek a jelentésmozzanatok kimaradtak az alábbi mondatokból, s ezáltal megváltozott a közlés tartalma, illetve hiányzik az egyeztetés: „Vizsgálati módszere a funkcionalistákhoz hasonlít” (h.: a funk- cionalistákéhoz = ’a funkcionalisták módszeréhez’); „Gondolatvilága különbözött az