Irodalmi Szemle, 1982
1982/9 - Pukkai László: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a galántal járás munkásmozgalmának kialakulására
A tavaszi általános sztrájk megszervezésében nagy szerepet vállaló Föld- és Erdőmunkások Szövetsége 1921. április 21-én a következő határozatot hozta: „Az összbizalmi testület mint választmány tiltakozik az ellen, hogy a munkaadók a munkások követeléseit visszautasították és nem hajlandók a sztrájk leszerelése előtt tárgyalni... Felszólítjuk a szlovenszkói föld- és erdőmunkásokat, hogy az etetést és a fejést szombaton reggel az egész vonalon szüntessék be, s addig, amíg újabb értesítést nem kapnak szüneteltessék. Az összbizalmi testület felhívja az összmunkásságot, hogy nyugodtan és csendben hajtsa végre határozatát, hogy a csendőrség vagy a katonaság ne léphessen közbe...” Kovács Antal, a Föld- és Erdőmunkások Szövetségének járási titkára, egy körlevélben, április 20-án, a földmunkásságot kitartásra buzdította. A fölhívásban az etetés és a fejés beszüntetéséről nem esett szó. Azonban utalás van arra, hogy a központból újabb utasítás várható a következő napon, azaz április 21-én. Dr. Štolla György vezető államügyész 2297-1921 számú vádiratában a következőképpen indokolta a büntetés jogosságit: „A nyomozás adatai szerint az általános mezőgazda- sági sztrájk alkalmával 1921. április 22-én a Galántán tartott gyűlés alkalmával elhatároztatott, hogy amennyiben a munkaadók a kollektív szerződést nem írják alá, a sztrájkot szigorítani fogják olyképpen, hogy a marhák etetését beszüntetik... Az erre vonatkozó utasítást, amelyet állítólag Kovács Antal párttitkár adott ki, Hegedűs Gáspár és Kontár Jenő vitték ki Felsőszeli községbe ... A nyomozás adatai igazolják, hogy Hegedűs Gáspár és Kontár Jenő intervenciója folytán Fülöp Zsigmond, Seszták József, Rehák István és Pukkai Ferenc voltak azok, akik a munkásokat a marhák etetésének beszüntetésére rábírták .. Strasszer Sámuel, a felsőszeli Eisler és Szóid cég gazdatisztje a következőképpen vallott a bíróságon: „Mikor f. évi április 23-án reggel 5 óra tájban láttam, hogy a munkások a kis-szigeti majorban nem etetik a marhákat, kérdőre vontam Rehák Istvánt, aki a majorban a cselédek bizalmi embere, hogy miért nem etetnek. Ő erre azt felelte, hogy parancsot kaptak a csoportvezetőségtől.. . Reháknak a kijelentésére azzal válaszoltam, hogy be fogom állítani az etetési munkálatokhoz az éppen egy-két nappal ezelőtt megérkezett szlovák munkásokat. Erre Rehák azt mondta, hogy ő ezt nem engedi. Pukkai Ferenc pedig csak annyit mondott, hogy mi — ezalatt valószínűleg minket, gazdatiszteket és a cég központját értette — elegen vagyunk, etethetünk mi is . .. — A csendőrség kijött velem, beállította az etetés végzésére a szlovák munkásokat, akik két napig végezték is az etetést, akkor aztután megszűnt a sztrájk és a cselédek újra etetni kezdtek .. Ugyanígy folyt le a pusztafödémesi Jozef Horváth és Ján Banič, valamint Lorenc Bachratý pusztaújhelyi bizalmiak pőre is, ők a magyardiószegi sztrájk szervezői voltak. Bakó István és Kiss Vince galántai lakosok a kihallgatáskor a következőket mondották: „Miután Kovács titkár közölte, hogy a munkaadók nem teljesítették a követeléseket, be kell szüntetni mindenféle gazdasági munkát, így az etetést is.. . másnap reggel ennek folytán nem etettük a marhát. Még aznap délelőtt megjelent nálunk a csendőrség és kijelentette, hogy muszáj etetni, erre mi még aznap délben felvettük a munkát.. A vörös bizalmiak és Kovács Antal ellen végül a bűnvádi eljárást beszüntették. Kovács Antal ellen majdnem egyévi huzavona után, 1922. április 3-án. A bűnvádi eljárás beszüntetése a győzelem újabb jele volt. A földmunkásság egyre inkább felismerte a szervezett harc jelentőségét. Az általános sztrájk sikere óriási lökést adott járásunk területén a kommunista párt alapszervezetei megalakulásának. 1921-ben járásunk területén a kommunista párt 24 alapszervezete jött létre: Galántán Gallo János, Szereden František Kubač, Vágsellyén Jozef Šmida, Tornócon Poszpis József, Diószegen Mészáros András, Alsószeliben Vígh Sándor, Taksonyban Örás Rudolf, Nagymácsédon Tartott Antal, Vágán Adamkó Lajos, Sopornyán Karol Ščipa, Kosúton Pszota Ferenc, Zsigárdon Gútai János, Kajaion Nagy János, Királyfán Morovics József, Hidaskürtön Turcsek Mária, Negyeden Szabó Dávid, Hegyen Kugler József, Tósnyáras- don Culinka István, Vízkeleten Venczel Szilveszter, Vágszerdahelyen Tomáš Celo, Ne>- meskürtön Štefan Jánošík, Farkasdon Oláh Károly, Feketenyéken Csadi József és Felsőszeliben Hegedűs Lajos elnökletével. A kommunista párt alapszervezetei hősi elszántsággal vezették járásunk agrárproletariátusának harcát. Körükben született meg Kosút és Tornóc eszmeisége.
