Irodalmi Szemle, 1982
1982/9 - Duba Gyula: Történelmi évfordulók
TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓK A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulóját ünnepeljük ez évben. A jubileumokra az egész világ odafigyel, mert oda kell figyelnie, a két ünnepelt történelmi esemény az emberiség fejlődésének útját, sorsának alakulását változtatta és határozta meg. Amióta a szocialista forradalom megvédte önmagát és új államalakulatban kiteljesedett, a világ új utakon jár. A szocialista eszméket követő nemzetek a forradalom hagyományainak a jegyében építik társadalmaikat, az eszmék ellenzői közvetve kénytelenek igazodni — a reakció mozzanatával — a szocializmus világméretű térhódításához és fejlődéséhez. Századunk a népi erők felszabadulásának, a tömegek akarata érvényrejuttatásának, a szociális felemelkedésnek, a megvalósult győztes forradalmaknak a kora. Az emberiségnek, történelme folyamán sorra elbuktak forradalmai, még akkor is le lettek verve, ha ideig-óráig fenn bírták tartani hatalmukat. Deformálódtak és a reakcióba folytak át vagy az önkény vérbe fojtotta őket. Az elnyomás erői, a születéssel vagy a vagyonnal járó hatalom és előjogok mindig erősebbnek bizonyultak a népi igazságnál. A múlt forradalmai — parasztlázadások, népi felkelések — az elnyomottak és kihasználtak ösztönös ellenállásának, fájdalmuknak és méltóságérzetüknek elemi erejű, de öntudatlan kitöréseiként hatottak. Minőségi változást a huszadik század hozott; a szocialista forradalom az emberi tudat forradalma, a tudatosan vállalt világváltoztató tett érvényesülése. Stratégiája tudományos tételekre épül és gondolati törvények alapján valósul meg. A marxi filozófia a modern világ objektív mozgástörvényeit tárta fel, melyek alapján Lenin és társai az objektív szükségszerűség mozgástörvényeit építették be az oroszországi népek ösztönös szabadságharcába. Az októberi forradalom győzelme az emberiség tudata minőségi változását és az életlehetőségek pozitív változtatásának igényét eredményezte. Az emberiség a történelemben először szól bele közösségi akarattal és objektív érvénnyel sorsa alakulásába. A forradalom győzelme a szovjet állam megalakulásával lett világtörvény. Ez is új, korszerű vonása a forradalmak történetének: a huszadik századi szocialista forradalmak építő jellegűek. Nem „csak” a népi hatalom megszerzésére törnek, hanem az emberiség életének tudatos, tudományosan alátámasztott programmal való megváltoztatására is. Innen tervszerű építő jellegük. A szocialista forradalom „tudja, mit akar”, s tudják ellenségei is. A világpéldává nőtt tizenhetes forradalom, majd a fiatal szovjet állam évtizedekig a létére törő támadások gyűrűjében vívta igazáért a harcot, s ez történelmi szükségszerűség volt, törvény. A szocialista eszmék léte és terjedése világformáló erő, a múlt tagadása, az előítéletek lerombolása, népi és közösségi érdekek valósága, új elnyomás ellenes világtudat. Tegyük hozzá: építő világtudat, az önzetlen erkölcsre törekvő. A régi világtudat kizárólagos és önző, az egyénre épít, hogy igazolhassa az igazságtalanságokat. A szocialista tudat önzetlen, a közösség érdekeit fogadja el alapul, általános szükségszerűségekre épít, és mert építeni akar, kizárólagosan békére beállított. Lenin híres Békedekrétuma (1918) annak idején nem politikai fogás volt, nem is harci taktikai sakkhúzás, hanem korai, alapozó világtörvény: a szocializmus egyik alaptörvénye. Építeni csak békében lehet, a háború — s a rá való készülődés — pazarlással, javak rombolásával, az emberi alkotóerők1 bűnös kihasználásával és elfecsérlésével jár. Ez a másik világtörvény, amely a szocializmus alapjainak ellenlábasa. Ezért a szocializmus évfordulói egyben a béke ünnepei. Duba Gyula
