Irodalmi Szemle, 1982

1982/8 - ÉLŐ MÚLT - —: Steiner Gábor (1897—1942) - Zdenka Holotíková: Steiner Gábor (részlet)

úgy fértek el, hogy egész éjszaka egyik oldalukon feküdtek. Fehérneműjük, ágyneműjük itt is csak rongy volt. Még a mindig hűvös angol parlamenti képviselők is, akik 1945 áprilisában Stanhope és Addison lord vezetésével jelentést készítettek a buchenwaldi táborról, beszámolójukban nem titkolhatták megrendülésüket. Részletes jelentősükben csak egyetlen mondatot találunk, amelyben nincsenek iszonyú tények, adatok és számok, ez a mondat így hangzik: „A buchenwaldi koncentrációs tábor erdős, dombos vidéken fekszik, autóval mintegy 15 percnyi távolságra Weimartól”.

Egy ember, akinek fogalma sem volt a fasizmusról, a koncentrációs tábor kovácsolt vaskapuja előtt (cikra betűkkel az a felirat állt rajta: „Jedem des Seine” — mindenkinek a magáét), azt hitette volna, hogy ez nem lehet a pokol kapuja. Talán a felirat ébresztett reményt néhány fogolyban is, akik közül nem egy halálát lelte abban a pillanatban, amikor átlépte a buchenwaldi tábor kapuját. A tömeggyilkosok szerették a kegyetlen tréfát. Egy másik koncentrációs tábor kapujára azt írták: „Arbeit macht frei” [A munka felszabadít). Azt az épületet, amelynek gázkamrájában 1940. október 12-től 1943 áprilisáig 60 000 ember vesztette életét, társas otthonnak és gyógyintézetnek nevezték; a likvidációs tábort, ahol 150 000 ember pusztult el, elkeresztelték Ibs-üdü- lőnek. Keitel rendeletét, amely elszigetelte a foglyokat a világtól, s megtiltotta, hogy bárminemű kapcsolatot teremtsenek családjaikkal és fogolytársaikkal, költői lendülettel úgy hívták: „Ködös éjszaka”. Amikor Oswiecimben kiválogatták a foglyok közül, ki megy munkára és ki gázkamrába, fehérblúzos, kékszoknyás csinos fiatal rabnők zenekara játszott vidám dallamokat Hoffman meséiből és a Víg özvegyből.

Németek voltak; mindenütt ragaszkodtak a rendhez. Kívánságra megküldték a családnak a meggyilkolt hamvait tartalmazó urnát. De amikor előfordult, hogy egy-egy családnak két-három urnát is kézbesítettek, abbahagyták az egészet, hogy elejét vegyék a fölösleges zűrzavarnak.

Az SS-legények szadizmusa, elvetemültsége, cinikus gyűlölete, a védtelen, ártatlan és tehetetlen foglyok szenvedése a koncentrációs táborok életének csak egyik oldalát jelentette. Ott sem volt az élet csupa panasz, sírás, megaláztatás. Azok az emberek, akik hittek a fasizmus vereségében, nem álltak egész tehetetlenül hóhéraikkal szemben. A csonttá-bőrré soványodott kommunista foglyok nem voltak egészen védtelenek. Keresték és megtalálták az ellenállás útját. Az ellenállási mozgalom vezetői kommunisták voltak. Szavuk erőt adott a foglyoknak; ha lehetett, megszervezték a legelesettebbek anyagi támogatását is. Kapcsolatot kerestek a koncentrációs tábor fontosabb munkahelyein, a konyhában, irodákban, lakatosműhelyben dolgozó emberekkel. Képesek voltak rádióadót összeállítani. Külföldi rádiót hallgattak. Politikai munkát végeztek; néha még fogolytársaik életét is megmentették. Rawensbrückben egy kommunista újságírónő, Jožka Jabűrková, elbeszéléseit olvasta fel fogolytársnőinek, Dachauban G. Kliment és L. Kopŕiva részt vett a „Halálraítéltek testvérisége” szervezet munkájában és előkészítette a foglyok felkelését. A francia politikai foglyok egy csoportja Oswiecimbe érkezve a Marsellaise-t énekelte, a mauthauseni illegális szervezet a frontról érkezett híreket juttatta el a foglyokhoz, titkos katonai egységet szervezett és előkészítette az 1945. február 2-i zendülést. Sachsenhausenban Antonín Zápotocký, J. Vodička és J. Do- lanský végzett politikai munkát más nemzetiségű kommunistákkal és haladó gondolkodású emberekkel együtt, Oswiecimben hasonló tevékenységet fejtett ki Bedrich Vác- lavek és N. Nedved.

Buchenwaldban is erős volt az ellenállási mozgalom. A Gastloff-művekben és a Mibau fegyvergyárban ismételten szabotázscselekményekre került sor. Ellenállási szervezet alakult. Legsikeresebb akciója a foglyok felfegyverzése és felkelésük előkészítése volt. Egy dokumentumgyűjtemény („Az SS akcióban”) beszámol arról, hogy az ellenállási szervezet fokozatosan egy gépfegyvert, 16 kézigránátot, 150 szuronyt és harci kést, 200 üveg robbanóanyagot gyűjtött össze. 1945. április 11-én a foglyok támadásba mentek át és 120 SS-t fogtak el.

A buchenwaldi földalatti szervezet munkájában Steiner Gábor is részt vett. Segített megszervezni az ellenállást. Fogolytársainak beszélt a Szovjetunióról. Megismertette őket a kommunista világnézettel. Igyekezett eltitkolni azt a sejtelmét, hogy jómaga már nem éri meg az új életet. Testi ereje egyre fogyott. Évek óta elhanyagolt gyomorbaja teljes erővel kiújult. Fogolytársainak figyelmét nem kerülte el, hogy éjszakáit álmatlanul tölti, szeme karikás a szenvedéstől. De Steiner nem volt hajlandó elfogadni