Irodalmi Szemle, 1982

1982/8 - Jakab István: A csehszlovákiai magyar nyelvművelés legfontosabb kérdései II.

vakbélgyulladás — zápal slepého čreva, dávka — adag; állampolgárság — štátne občianstvo; akadályjutás — prekážkový beh (itt eltekintünk attól, milyen nyelvtani szerkesztéssel fejezi ki egyik vagy másik nyelv a fogalmat). Mégis a szavak jelentésköre köizött több az eltérés, mint az egyezés a két nyelvben. Minden társadalom elsősorban maga alakítja ki a fogalmait saját szemlélete alapján, hiszen maga járja meg az elvontabb gondolkodás kialakításának az útját.

S egy-egy több jelentésű magyar és szlovák szó csak annyi jelentésben és abban a jelentésben megfelelője egymásnak, ahányban, illetve amelyben pontosan egyeznek, ha stilisztikai értékük is hasonló. Ennek a ténynek a figyelmen kívül hagyása szüli a legtöbb fordítási hibát. S a fordító figyelmét e fontos tényről sokszor a szó alakjának vagy szerkesztett- ségének hasonlósága tereli el.

1. Alaki hasonlóság alapján fordítják az ún. idegen szavakat, függetlenül attól, hogy a két nyelvben élő alakok jelentés tekintetében is megfelelői-e egymásnak, illetve az idegen szó él-e még a magyar nyelvben. A brigáda szót így brigád-ra fordítják a brigáda mind a hat szlovák jelentésében. Csakhogy a brigád-nak a magyarban három jelentése van: 1. munkabrigád (vagyis munkacsoport); 2. katonai egység: dandár; 3. önkéntes harcosokból, partizánokból álló egység. A szlovákban is megtalálhatók a brigádá-nak ezek a jelentései, tehát ezekben egymás megfelelőjeként használható a két szó. Csakhogy a brigáda a szlovákban ilyen jelentésekben is él: 4. a tanulóknak, tömegszervezeti tagoknak és más szervezett közösségeknek a népgazdaság vagy valamely más nagyobb közösség javára díjtalanul, esetleg csekély bérért végzett munka;

5. a nyugdíjasnak a munkaadó vállalattal munkaviszonyban nem álló egyénnek a munkaformája; 6. a diákoknak az ifjúsági szövetség által szervezett két-három hetes, valamelyik ipari üzemben vagy állami gazdaságban, szövetkezetben végzett munkája. A brigád szó csak a szlovák jelentések (a brigádos [brigádnik], brigádozik (brigádovat] származékok meg a szlovák szavak) ismeretében érthetők meg; a magyar nyelv ugyanis a brigáda 4. jelentésének megfelelőjeként a társadalmi munka, 5. jelentésmegfelelésként az idénymunka, alkalmi munka, szerződéses munkaviszony, bedolgozás stb., 6.-ként meg az építőtábor szavakat, kifejezéseket használja. Tehát amikor „brigádon” van az osztály, akkor társadalmi munkán van, amikor „brigádozunk”, akkor társadalmi munkát végzünk, ha valaki nyugdíja mellé „brigádban” keres, akkor alkalmi munkában keres, amikor „brigádosként” dolgozunk valamelyik szerkesztőségben, akkor szerződéses munkaviszonyban dolgozunk, amikor a diákok nyáron valamelyik konzervgyárba „brigádra” mennek, akkor építőtáborba mennek.

A hasonló szóalak csábít hibát fordításra a metropola szó esetében is, amikor ezt az idegen szót bármelyik jelentésében a megfelelőjének vélt metropolis (vagy metropolisz] szóval fordítjuk le. A régi történelmi jelentésüket (’anyaváros’, ’városállam’) most mindkét nyelvben figyelmen kívül hagyva, a metropolis (a magyarban) elsősorban a világvárost, másodszorban az olyan fővárost vagy világvárost jelenti, amely valamilyen fontos tevékenység (művészet, tudományművelés stb.) központjául szolgál. Az ÉrtSz. e második jelentésében a szóban forgó városnak a főváros-, az ÉKsz. a világvárosjellegét emeli ki. Az első jelentésből következően a fővárosnak is világváros-jel- legűnek kell lennie. A szlovák nyelvben nincs ilyen feltételhez kötve a metropola használata: a helységnek fővárosnak vagy jelentős városnak kell lennie. A világvárosjelleg tehát nem fontos. Lepjeink nemegyszer nevezik Kassát (Košicét) „Kelet-Szlovákia metropolisá”-nak a szlovák jelentés alapján; ez a magyarban szerénytelenségnek hat. A szlovákban természetesen megszokott a kifejezés: metropola východného Slovenska A metropola megfelelője ebben a jelentésben vagy a székhely, vagy a központ szó lehet.

Az akadémia szó azonos alakban fordul elő mind a szlovák, mind a magyar nyelvben. Jelentéskörük is megegyeznék nagyjából, ha a szlovákban nem volna egy olyan jelentése is, amely a magyarban ismeretlen: „magas színvonalú ünnepély, rendszerint kulturális műsorral”. Ezzel magyarázható, hogy a magyarban is rendeznek „akadémiát” olykor. Már a szlovákban is vesztett fényéből az akadémia, hiszen gyakran használják (melyik ünnepély nem magas színvonalú?), így sokszor tesznek jelzőt is elé: slávnostná akadémia, s magyarra ezt így fordítják: „ünnepi akadémia”.

Elsősorban: a szlovákban ilyen értelemben előforduló akadémiá-t nem fordíthatjuk ugyanezzel a szóval, hiszen ezt a jelentését a magyar nem ismeri. Értelmező szótáraink