Irodalmi Szemle, 1982
1982/8 - Cselényi László: Maldoror avagy A könyv gyilkos gőzei (montázs)
CSELÉNYI LÁSZLÓ Maldoror avagy A könyv gyilkos gőzei 1/1 Vajha vakmerő olvasóm, kit könyvem kegyetlensége megigéz, tévelygés nélkül megtalálná a szakadékos és elvadult utat, mely átvezet e komor és mérgező szavak vigasztalan ingoványán; mert — hacsak nem szigorú logikával és gyanakvással arányos éber figyelemmel lát az olvasáshoz — a könyv gyilkos gőzei átitatják a lelkét, mint cukrot a víz. Nem kívánatos, hogy mindenki olvassa a most következő oldalakat; a fanyar gyümölcsöt csak kevesen ízlelhetik veszélytelen. Nos hát, félénk lélek, mielőtt bemerészkednél, fordulj vissza és ne jöjj tovább! 1/2 Bizony mondom, fordul] vissza és ne jöjj tovább — ir]a Lautréamont tüstént a Maldoror első énekének soraiban, bizonyítva, hogy mennyire tudatában volt művének veszedelmes kisugárzásával. Tény, hogy műfordítások mennyiségi és minőségi mutatóira egyként oly büszke magyar könyvkiadás túlságosan is komolyan vette e figyelmeztetést s a kelleténél jobban félt eme veszélyes sugárzástól, Lautréamont könyvének gyilkos gőzeitől, s ritka rekordként, száztíz esztendős késedelemmel juttatta csak el a magyar olvasókhoz a modern világköltészetnek ezt az egyik legfurcsább, de mindenképpen alapvető és nélkülözhetetlen alkotását. 1/3 Vizsgáljatok meg górcső alatt egy fiatal koldus hajában munkálkodó tetűt: csuda látványban lesz részetek! Sajnos, apró termetűek a hosszú hajnak ezek a latrai. Be se sorozzák őket, mivel nem érik el a törvényben előírt magasságot. A liliputi világba, a törpék világába tartoznak, és a vakok habozás nélkül a parányok közé sorolják őket. Mivé lenne az ámbráscet, ha harcra kelne a tetűvel? Akármilyen nagy, egy szemvillan- tás alatt felfalhatná. Még farka se maradna, hogy hírül vigye, mi történt. Az elefántot meg lehet simogatni. A tetvet soha. 1/4 Ducasse (Lautréamont eredeti neve) műve harctér. Olyan csata zajlik körülötte, mely talán jelentéktelennek tetszik, pedig azt a nagy küzdelmet tükrözi, mely napjainkban a haldokló és születő világ közt dúl — idézi Bajomi Lázár Endre, a Maldoror énekei magyar kiadásának szakmai tanácsadója s utószavának (Lautréamont, a gyújtogató angyal) írója, Marcenac 1946-ban írott sorait. így igaz. 2/1 Öreg óceán, te kristály-habú, te ... Két szememre könnyek árjai tolulnak, nincs erőm folytatni; mert érzem, hogy eljött a pillanat1, mikor vissza kell térnem az emberek közé, az vár megint, az ő durva látványuk; mégis. .. föl a fejjel, szedjük össze magunkat, ahogyan csak bírjuk, s a kötelesség érzetével töltsük be sorsunkat ezen a földön. Üdvöz légy, öreg óceán! 2/2 Az 1848. április 4-én, Montevideóban, Uruguay fővárosában született s 1870-ben, tehát huszonnégy éves korában elhunyt Isidore Ducasse a francia modernizmusnak ahhoz a nagy nemzedékéhez tartozik, amelyik (kevéssel a náluk húsz évvel idősebb Baudelaire után) megteremtette a modern francia és világköltészetet, s amely nemzedék Verlaine-t, Rimbaud-t s Mallarmét adta a világnak.
