Irodalmi Szemle, 1982

1982/8 - Petrik József: Vendég érkezik, Leányköszöntő (versek)

álma vergődő szárnyakon száll,

pici markában

stílus jelkép a liliomszál.

A másik,

a csélcsap Judit ellenben

— versbe is nehéz beterelnem — sejteti már, hogy amit ér, kap.

A műtejet számítva falja: legyen meggy-szája, őz-bokája, bársony ében a szemében,

és Holoferneszt csel-csőbe csalja.

Otthonom most már lehet bármi tág, megtöltik duett-oá-riák

és huncut könny-szimfóniák.

Lesz elég szív, mit féltenem és védenem:

a magamét nekik s nekem, övékét nekik és nekünk, és még

kinek, kinek is jó ég!

Háztűznéző sihedereknek, pelyhes állú szív-tőzséreknek, kik adnak-vesznek és visznek ...

Gazdagodtam hát gond-orommal,

öröm-gonddal,

gond-örömmel:

kapaszkodhatok

tíz körömmel!

Veronika Rónaiová: Búcsúzás, olaj, 1982