Irodalmi Szemle, 1982
1982/7 - Koncsol László: Fábry Zoltán levelei
akkor tudom vállalni, ha ismerem és látom az anyagot. Ez az előfeltétel elmaradt, a költeményeket nem kaptam kézhez; mindebből arra kellett következtetnem, hogy a dolog már nem aktuális, és többé nem is gondoltam erre a munkára, annál is inkább, mert Dobos dec. 30-án ittlétekor egy szóval sem említette többé. Most pedig, mégha március is lenne a terminus, nem merném vállalni: ismerve erőmet, mely csak nem akar, nem tud munkába lendülni. IÖt hónap alatt egy kis glossza az ír. Szemlében, most az 0j Szó ban egy Rotor-Ot emlékezés (könnyű műfajban) és az Elet és lrodalom-nak küldött távinterjú. Ez bizony egyenlő a semmivel. Az Ír. Szemlének ígért írások hónapról hónapra tolódnak. Ezért nem merek vállalni egy ilyen koncentrációt és igényességet követelő tanulmányt.) Es még valamiért. Én lényegében már mindent elmondtam erről a líráról, és a líráról általában. Félek, hogy csak ismételném magam. Es végül: ennek a lírának én is része, részese vagyok: befolyásoltam, sugalltam, irányítottam. Túlszoros volt a mellreölelés; hogy most egy objektív tanulmány létrejöhessen, szinte lehetetlen. Ezt egy kívülállónak kell megírni. En egyénileg pl. nem tudnék újat, elfogadhatón lényegeset írni egyelőre Cselényiről vagy Tőzsérről. Túl- nagy volt a magamhoz ölelés, és mindent beleadtam az indítási erőbe. Ezért e lírai összegezés tanulmányában — melyet én nem írhatok, mert részese vagyok — ott van a helye a nevemnek: az én részemet is, mint lírai erőt be kell venni és meg említeni. Eddig is túlsókat írnak az én kivédhetetlen lírai szubjektivitásomról a kritikában (Csanda is most utoljára, sőt: hogy én vagyok a költő); most tényleg ez a szubjektivitás jönne ki, mert szubjektuma vagyok én is furcsán e lírának. Ezért kell a kívülálló objektivitása! Ezért kell Turczel és kell Koncsol erre a feladatra. Szeretettel ölel Fábry Zoltán Štós, 965. III. 7. Kedves Laci, rossz hetem volt, egy roham és a következményei. Pedig előtte való héten csak egy kis három jlekkes köszöntőt írtam az Es-nek kérésükre Illés Béla 70. szül. napjára. (Viszont épp levelet kapok tőlük, sürgetik, holott már rég ott kellett volna lenni, (sic!/ Elveszett volna?/ A bevezetőt is meg kéne írni az Európához. A kért cikkgyűjteménynek még csak egy negyede van legépelve. A címe különben megváltozott. Ez lesz: „Valóságirodalom”. (A Korunk-cikkek ezt hangsúlyozzák ki. Es már meg is jelent (illetve a Szoc. irodalomban meg jog jelenni) egy tanulmány Talasi Istvántól: „Vázlatok F. Z. és Gaál Gábor »valóságirodalom« esztétikájához”). Terveteket, hozzámkészülődésteket csak örömmel fogadhatom, és csak azt szeretném, hogy épségben itthon legyek áprilisban és ne valahol kórházban. Most csak ennyit! Szeretettel köszönt Fábry Zoltán Stós, 965. IV. 19. Kedves Laci, vártam, hogy kapok valami értesítést: jöttök-e Turczellel, vagy sem? Mindezideig semmi. Viszont egypár fontos pótlás szedődött össze az „Európa elrab- lásá’’-hoz, melyet legyetek oly jók átvinni az ottani szövegbe. így pl. utolsó oldalként kellett valami magyarázatot adni, hogy mit jelent tulajdonképpen az első kötet (könyv) címe „Szemérmetlen titkok”, és miért lesz (i következőé „Szemérmes titkok”. Ezért kellett egy 505. oldal és a „Szemérmetlen titkok”-nak mottót adni. Egyébként nem vagyok jól. Szabó Béla Ebek lázadásán gyötrődöm már hetek óta, és mindössze 11 oldalt sikerült írnom. Egy bevezető is kéne az Európához. Lehet, hoc''/ még megcsinálom.
