Irodalmi Szemle, 1982

1982/6 - — k —: Holmi

telepére” és úgy tűnik, hogy „itt” (végre) önmagára találhat.

Bukovcan darabjának hatásos szerkezeti eleme a „bűvös székben vallatott vendégek bűnbánatra kényszerítő módszere”. Ehhez öt szereplőt vonultat fel, hogy általuk keresztmetszetét adhassa „kutató munkásságának”. Annak a szubjektív szembesítésnek, amellyel a kétely és a kétség, az önvád és a bűntupat, mint „vallató eszköz' és szemlélet egymásra vetítésével őszinte vallomásra, bűnbánatra kényszerítheti vendégeit. Ennek során mindvégig nívós karakteralakításokat látunk. Boráros Imre (Salmoneli) egy híres filmrendező magabiztos gesztusaival igyekszik felülkerekedni. Dr. Werner alakját Holocsy István hozza emberközelbe. Konfliktusérzékenysége arra figyelmeztet, hogy cselekedeteinket mindig mérlegelnünk kell, ha valóban emberek akarunk maradni. Árnyalt, kimunkált alakítást látunk Szentpétery Aritól is. Öndicséretből, önámításból teremti meg Madame Trixi előkelősködő alakját. Ropog József, egy meg nem alkuvó, önmaga botlásait is beismerni képes ember alakjában, jól értelmezett hangsúlyokkal jellemzi Jasper egyéniségének belső világát. Bugár Gáspár — Cribbs szerepében — alaptermészetéből fakadó humorával lazítja föl helyenként a végső következtetéseket kereső párbeszédek feszült légkörét. Mintha ő is azt sugallná, hogy mindazok, akik hanyagságuk, erkölcsi gyengeségük, rosszindulatuk vagy gyors karrierre vágyásuk miatt nem képesek magukra találni, a vesztükbe rohannak. Nagy az egyén felelőssége, amikor döntenie kell, mert nem tudja előre, melyik választása végződik tragikusan.

Meg kell jegyezni, hogy a színrevivő Daniela Kapitáüová második rendezése is meggyőzte közönségét, hogy az erkölcsi és társadalmi kérdéseket is meg lehet közelíteni, ha a színpadon a szerzői szöveg művészi tolmácsolásra talál, és a jelmez (Platzner Tibor munkája), a díszlet (Ko- pócs Tibor készítette), a hang- és a fényhatások segítségével keltik életre a mű cselekményét. A fiatal, komáromi születésű rendezőnő ésszerűen használta ki a darab lehetőségeit. Nem akart mindenáron példázatot produkálni. Hű maradt a drámaíróhoz, a színházhoz. Ettől lett örömteli a játék: művészet a színpadon, elégedettség a nézőtéren, megérdemelt siker a Magyar Területi Színházban.

Szuchy M. Emil

HOLMI

Csanda Sándor május 13-án Dunaszerda- helyen, május 26-án Párkányban beszélgetett olvasóival Első nemzedék c. könyvéről.

Varga Lajos a Köznevelés május 28-i számában méltatja Csanda Sándor az Első nemzedék c. könyvének új, bővített kiadását. „Csanda Sándor kötete művelődés- történeti ismereteinket gazdagítja és egyben a nemzetiségi önismeret kézikönyve.”

Cselényi László április 15-én és 16-án a komáromi gimnáziumban és szakközépiskolában író-olvasó találkozón vett részt. Április utolsó hetében Rimaszombatban, Tornaiján, Feleden, Rimaszécsen, Ajnács- kőn és Kassán találkozott olvasóival.

Dobos László a Csemadok Pozsony-óvárosi szervezetének rendezésében április 29-én író-olvasó találkozón vett részt. Beszélgető-partnere Grendel Lajos volt.

Dr. Fogarassy László április 30-án előadást tartott a prágai magyar főiskolások Ady Endre Körében, A csehszlovákiai magyar cserkészmozgalom története 1919—1938 között címmel.

Grendel Lajos május 1-én és május 2-án Kassán találkozott olvasóival. A találkozó után Gál Sándorral, Mács Józseffel és Ozsvald Árpáddal könyveiket dedikálták. Grendel Éleslövészet c. regényéről, a regényről, mely „a jól összezagyvált viszontagságok között rendet teremtett”, kritika jelent meg a Híd 82/4-es számában Szebek Miklós aláírással, A regény begyakorlása címmel. A Mozgó Világ 82/4-es száma Grendel Galeri c. készülő regényéből közöl részletet.

Jakab István tanulmányát közli a Magyar Nyelvőr 82/1-es száma. A Szlovák hatások a csehszlovákiai magyarok nyelvhasznála