Irodalmi Szemle, 1982

1982/5 - Varga Rózsa: A cseh, szlovák és magyar szocialista költészet genezise

A vers 1906-ban jelent meg először a Robotnícke noviny 7. számában, a továbbiakban is többször közölték, dal formájában is terjedt. Széles népszerűsége erős fényt vet arra a tényre, hogy a kapitalizmus imperialista szakaszában, az éleződő nemzeti, nemzetiségi ellentétek korában a szlovák munkásság legerősebb érzelmi indulatát nemzeti és emberi megalázottsága fűtötte.

Václav Chlumecky-Enspengerről megjegyzendő, hogy a prózában eredetibb alkotó volt, mint a lírában. Prózai írásaival jelenik meg a fantasztikum a szlovák irodalomban, Profesor Siltao c. politikai kulcsregénye az első szlovák „science fiction”. Lírájával, melyben legtermékenyebb korszaka az 1920—1922-es évekre esik, összekötőkapocs az autodidakta munkásirodalom és a szlovák proletárirodalom között.

A munkásfolklór és a munkásköltők első nemzedékeinek kísérletei a kialakuló, önmagát, helyét, világnézetét kereső és formáló proletariátus öntudatra ébredésének és kultúrájának kezdeteit és egyben a haladó, forradalmi nemzeti mozgalmak örökségének a továbbhagyományozását jelentették. A munkásfolklór és a munkásköltészet által kerültek az irodalom fejlődéstörténeti folyamatába először a szociális problémák marxista világnézeti alapú irodalmi interpretációi és maga a munkásosztály, s már nemcsak mint az irodalom tárgya, hanem mint annak művelője. A cseh, szlovák és magyar szocialista költészet kezdeteinek vizsgálatából egyetemes érvényű általánosításként állapíthatjuk meg, hogy a munkásfolklór és a szocialista munkásköltészet kialakulásának feltételeit és jellegzetességeit az adott nemzet forradalmi, kulturális és irodalmi hagyományai, a manufaktúráktól a nagyipari termelés kialakulásáig vezető út hossza és ideje s nem utolsósorban az adott nemzet kulturális állapota, helyzete, a nemzeti kultúra fejlődésének lehetőségei határozzák meg.

Ha a magyar és szlovák munkásfolklór és munkásköltészet kezdeteinek más, nyugatibb országokéhoz viszonyított szegénységének, fejletlenségének okait keressük, azokat természetesen elsősorban Magyarország gazdasági-társadalmi fejlődésének megkésett- ségében találjuk. Ha azonban a szlovák szocialista irodalom kialakulásának folyamatát és körülményeit vetjük egybe a magyar, cseh és más népek szocialista irodalmának kialakulásával, akkor szembeötlően jut kifejezésre a gazdasági-társadalmi kérdések mellett a nyelvi és a kulturális, tehát a nemzeti kultúra fejlődési feltételeinek fontossága. A kapitalizálódó egykorú Magyarország proletariátusának jelentős hányada szlovák volt, amelynek tömeges bekapcsolódását a szocialista mozgalomba elsősorban természetesen a nemzetiségi elnyomás eszközeivel akadályozta meg a nemzetileg idegen uralkodó osztály, de jelentős akadályai voltak a szocialista eszmék terjedésének a kulturális és nyelvi korlátok is. A szlovák munkásfolklór és a szlovák szocialista irodalom nem virágozhatott ki egy olyan munkásmozgalom kereteiben, amely nemzetközi szervezeti formái mellett a nemzeti kérdés, a nemzeti kultúra iránti érzéketlensége miatt nem biztosította egyben a szlovákság nemzeti nyelvű fórumainak, sajtójának kialakulását.