Irodalmi Szemle, 1982

1982/5 - Varga Rózsa: A cseh, szlovák és magyar szocialista költészet genezise

ugyancsak közvetlen agitatív jellegűek, aktuálpolitikai témákat dolgoztak fel, recitatív hangnemben. Vannak a ballada műfajába áthajló költeményei is, amelyek a munkásélet nyomoráról, tragédiáiról szólnak.

1878-ban illegálisan megalakult a csehszlovákiai szociáldemokrata párt szervezete, a mozgalom fellendülését azonban fokozódó terror követte. 1881 decemberében pert indítottak a párt szervezői ellen, 31 munkást letartóztattak. Pecka ellen az volt a vád, hogy .. különböző szocialista dalok és versek megírásával és terjesztésével és különösen a Vzhűru, bratfi, doba vzcházi (Fel testvérek, itt az idő!) 'kezdetű dallal, valamint a Jméno královské (Királyi név) költeménnyel felségsértést követett el”, amiért tizennégy hónapi fogságra ítélték.

Hasonló indoklással állították bíróság elé ugyanabban a perben Augustín Radinskýt „Alom” c. és Leopold Kochmannt a „Miért vagyok szocialista” s a „Takarodóra” c. verseiért, s a „Kommün temploma” című dal utolsó versszakának felségsértéséért:

Azt hirdeti a vörös zászló A Pantheonnak homlokán:

Igazság s jólét csakis ott van Hol nincs király a nép nyakán

(Ford. Vozári Dezső]

Kiszabadulásuk után a mozgalom szervezőit és a költőket kitoloncolták Prágából. Pecka azután egy ideig Bécsben, Brünnben, Pozsonyban, Prostéjovban élt, majd az állandó üldözés elől több más ködtőtársához — Norbert Zoula, Leopold Kochmann, K. J. Hlaváček — hasonlóan 1885-ben kivándorolt Amerikába. Ott politikai tevékenységét tovább folytatta, különböző munkásmozgalmi lapok munkatársa volt, s több kötetben jelentetett meg cseh forradalmi munkásdalokat, köztük a maga és költőtársai dalait. Saját verseinek önálló kötetben való megjelentetésére csak halála után került sor (Sebrané básné. 1899.) Chicagóban.

A szociáldemokrata szervezetekkel egyidőben kialakuló első cseh munkásköltő nemzedéket az Osztrák Monarchia államvédelmi apparátusa alig egy évtizednyi működés után elnémította, az állam területéről kiüldözte. Az 1880-as évek végén a cseh munkás- mozgalom, s vele sajtója és irodalma újra fejlődésnek indult. Ezeknek az éveknek Peckához hasonló jelentőségű költőegyénisége volt Jozef Krapka Náchodský (1862— 1909), eredeti foglalkozása szerint asztalos, a Délnické listy, a Rovnost, és a Hlas lidu című lapok szerkesztője. Európát járt, a nemzetközi szocialista mozgalmat közvetlen tapasztalatokból ismerő, következetesen forradalmi szellemű író és költő. Chudobky (Százszorszépek) c. kötetének versei formai megoldásaikban, motívumaikban egyaránt kötődnek a cseh irodalmi népiesség és közvetlenül a folklór poétikai eszköztárához, leggyakoribb témái a lázadás, a harc, a forradalom, alapformája a dal. Náchodský irodalmi prózát is írt, 1894-ben Z ruzných kruhű (Különböző körökből) címmel kötetben adta ki elbeszéléseit, amelyek nagy része előzőleg a Hlas ľudu c. lapban jelent meg, Exulant címmel pedig drámát írt J. B. Pecka életéről.

A 90-es évek cseh munkássajtójának további költői František Cajthamlov, Vilém David és még sokan mások, akik termékenységük mellett sem számíthatók a szocialista munkásködtők közé, mert sem művészeti, sem ideológiai szempontból nem lépték át a szentimentális nyomorlíra határait.

A II. Internacionálé megalakulását követően a 90-es évek május elsejei ünnepségein, munkásgyűléseken divattá lett a munkásmozgalmi tömegdal. Már a 70-es évektől kezdve dalgyűjtemények jelentek meg, a leggazdagabbak Amerikából jöttek; ezek közül legelterjedtebbek J. B. Pecka gyűjteményei, a Zpevník délnických písní. 1887. (Munkásdalgyűjtemény), a Délnicka poézie I. 1891; II. 1893. (Munkásköltészet) és a Boufe 1891 (Vihar). Közben Csehszlovákiában is akadtak vállalkozók a munkásdalok kiadására, köztük a brünni R. F. Komprda 1890-től szinte évenként kiadott egy-egy dalgyűjteményt, s fokozatosan kifejlődtek a munkáskórusok és megjelentek a munkásdalok első, zeneileg komponált kórusművei.

Részben a munkásmozgalmi tömegdal műfaján belül, részben a népi csúfolódó rigmusok mintájára, de individuális verstermésként is (pl. J. B. Pecka: Staročeský poslanec. — Öcseh képviselő c. verse) a 90-es években kialakult a cseh munkáskölté