Irodalmi Szemle, 1982

1982/5 - Varga Rózsa: A cseh, szlovák és magyar szocialista költészet genezise

Oly szomorú itt a munkás élete Mint gerlének ha párját elvesztette.

Bus gerlice él és hal a párjáért Mint a munkás él-hal a szabadságért.

(Június 13-ra.)

Kiss Ferencnek, a Népakaratban megjelent verseinek rím-, ritmus- és strófaszerkezete és a megszólalás attitűdje szintén Petőfi-reminiszcenciákra vall, s az előbbi költőkhöz viszonyítva már határozottabban érvényesülnek a költőiségre törekvés jelei, gondolatait metaforákba öltözteti:

Mi a sorsunk, a munkásé?

Akik vagyunk szorgos méhek.

Amig gyüjtünk, a méz másé Belőle a herék élnek.

Mézből nekünk is hadd essen S vegyétek a konkoly felét; jólét, nyomor, közös legyen,

Vagy kiölünk minden herét.

(Mi a sorsod szegény munkás)

Abet Ädám szabómunkás volt, a 90-es években kivándorolt Amerikába, ott megalapította az Amerikai Magyar Népszavát, politikai felvilágosító füzeteket adott ki és verskötetei is megjelentek. Erőteljes egyéniség, szintén a forradalmi, politikai gondolat közlése inspirálja elsősorban, de annak megfogalmazásához még Petőfinél régebbi kifejezésbeli, nyelvi és esztétikai eszközöket használ, sorai — valószínűleg olvasmányok, szavalatok reminiszcenciái nyomán — néha metrikus lábakon lejtenek:

Dózsa, Marat, Danton, ébredjetek döntő hatalomként Ledöntendő zsarnoki, zsaroló és gőgteli önkényt!

Lelkes hadfiak gyűlnek — oszlik a szellemi vakság Uj kor piros hajnala dereng, üdvöz légy szabadság!

Hasonló stílusanakronizmus figyelhető meg a Népszava első évfolyamai költőjének, Kiss Árpád nagykőrösi asztalossegédnek romantikus költőink szó- és képtárából egyéni strófaszerkezeteket építő verseiben is.

A cseh munkásköltészet megjelenése némileg eltér a magyarétól. Az első autodidakta cseh munkásköltő František Chládek (1829—1861] volt, eredeti foglalkozása szerint takács, majd ötvös, akit azonban nem a szocialista munkásmozgalom, hanem még a XIX. század első fele nemzeti megújhodásának romantikus népiessége emelt az ismeretlenségből az irodalomba. Ihlető ereje, verseinek témái a nemzeti és társadalmi szabadság, az 1848-as polgári forradalom eszményei.

Jellegzetes átmenetiséget képvisel a folklór és a munkásköltészet között František Hais (1818—1899], a közismert és közkedvelt kintornás, akinek énekei tipikus munkásballadák, amelyek részben saját előadásában, részben vásári ponyvaként rendkívül elterjedtek.

A 70-es években a cseh munkásmozgalom fellendülésével és a munkássajtó megindulásával (Délnické listy 1770) megjelennek az első szocialista osztálytudatot tükröző, forradalmi cseh munkásköltők is. Legismertebb közülük Jozef Boleslav Pecka (Prága 1849 — USA Chicago 1897.) textilmunkás, majd vasöntő, aki a cseh szociáldemokrata mozgalom alapító tagjai közé tartozott. 1874-ben Vladislav Zápotockýval együtt elindította a Budoucnost c. első önálló cseh szociáldemokrata újságot. Pecka főként mozgalmi dalokat írt, amelyeket gyűléseken, tüntető felvonulásokon, ünnepélyeken énekeltek, a mozgalomban szélesen elterjedtek és folklorizálódtak. Költeményei