Irodalmi Szemle, 1982

1982/5 - Varga Rózsa: A cseh, szlovák és magyar szocialista költészet genezise

megjegyzi, hogy a cseh ifjúkommunista mozgalomban megzenésített himnuszként énekelték.25

A munkásfolklór leggazdagabb forrása természetszerűleg maga a nemzetközi munkás- mozgalom volt, amely nemcsak az ideológiai, politikai dalokat is szervezetten terjesztette, s azok ugyanakkor a munkások közvetlen kapcsolatain keresztül is terjedhettek. Feltehető, hogy a XIX. század utolsó harmadától éppen Közép-Európában voltak a legintenzívebbek a mozgalom nemzetközi kapcsolatai mind a szociáldemokrata szervezetek vezetésének, mind pedig az egyszerű dolgozók szintjén.26 A Habsburg-monarchia első szociáldemokrata pártszervezete az I. Internacionálé irányelveinek nyomán, a Bebel és Liebknecht vezette német szociáldemokrata munkáspárthoz csatlakozva, Magyar- ország területén, Lajtaszentmiklóson (Neudörfl) jött létre 1874. április 5-én. Ezen huszonkét cseh és három magyarországi város (Pest, Pozsony, Magyaróvár) képviseltette magát, s a továbbiakban mind a cseh, mind a magyarországi szociáldemokrata szervezkedés vezetése szervezeti és elméleti kapcsolatban állt az osztrák és a német szociáldemokrata vezetéssel. Frankéi Leó a franciaországi szocialista mozgalom tapasztalatait hozta magával, ő szervezte a Zürichből, Londonból kapott sajtótermékeknek Prágán keresztül a németországi központokba való eljuttatását, és ugyanezen az úton visszafelé a németországi és a monarchiabeli információknak a nyugatiakkal való cseréjét.27

A magyarországi munkásság első szocialista szervezetében, az 1868 februárjában alakult általános Munkásegyletben kezdettől fogva együtt harcoltak a magyar, cseh, szlovák, német, szerb és román munkások. A párizsi kommün leverése után Pesten 1871. június 11-én rendezett tüntetést követően megindított „hűtlenségi pernek” cseh, szlovák és német vádlottjai is voltak.28 A proletár internacionalizmus eszméje jegyében a nemzeti, nemzetiségi hovatartozás figyelembevétele nélkül szervezett munkás- egyletek összejövetelein az osztrák szociáldemokrata mozgalom közvetítésével Németországból, Franciaországból származó nemzetközi munkásdalokat, indulókat is énekeltek. Mindenekelőtt a Marseillaise-t, de a német parasztháborúk dalait is. Az Internacionálé nemzetközileg és nálunk is csak később terjedt el.29

A munkásmozgalmi himnuszokat és az indulók nagy részét azonban már nem lehet a munkásfolklór körébe sorolni. Ha esetleg az azokat éneklő tömeg előtt nem is, de a szaktudományban szerzőik és fordítóik neve, keletkezésük és a munkásmozgalomban betöltött szerepük története ismert.

Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy a munkásfolklór a proletariátus kialakulásának s történelmi szerepére való felkészülése első korszakának a műfaja. Ez az időszak, s vele a munkásfolklór élete Közep-Európában a XIX. század végével nagyjából lezárul, végleges cezúrát ebben meghatározni azonban nemigen lehet, mert átmeneti időszakokban — az osztályellentétek kiéleződésének, a nagy kollektív összefogást igénylő harcoknak idején, 1905-ben, az első világháború végén, az 1918—19-es forradalmakban, az 1945 utáni években — aktualizált formái ismét feléledtek, funkciója újra jelentőssé vált.

A munkásfolklórba tartozó művek nagy része nemcsak irodalmi, hanem egyben zenei műfaj is, esztétikai elemzésük igazságosan csak annak figyelembevételével, e kettősség kölcsönhatásának elemzésével végezhető el, s ez a néprajztudomány feladata. Esztétikai értéke nem mérhető sem a hagyományos népköltészet, sem pedig a hivatásos

25. Dobossy László: Naše styky ve 20. stoleü. — In: Dejiny a národy. Praha, 1964, 196. I.

26. A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 2. kiad. 1—2. köt. Bp. 1970, 14. I.

27. Arató Endre: Csehszlovákia története. Kézirat. Bp. 1957, 108—119. I.

28. Uo. 72. I.

29. Az Internacionálé Magyarországon 1904-ben, Bresztovszky Ede fordításában jelent meg először a Március c. lapban, amit megjelenése után azonnal elkoboztak. 1905- ben az orosz forradalom dala volt, a NOSZF győzelme után a kommunista pártok indulója lett. 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság hivatalos himnuszává nyilvánították, „Kommunista Himnusz" címmel röplapokon kottával együtt terjesztették.